A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke A 2004 óta érvényes szabályok szerint – amelyeket a cégek sem vitatnak – késés esetén a légitársaságoknak ételt és italt kell biztosítaniuk utasaiknak, hosszabb várakozás esetén hotelszobát kell bérelniük számukra, és gondoskodniuk kell arról, hogy oda eljussanak, illetve onnan visszajussanak a repülőgépükhöz. Pénzügyi kártérítés akkor illeti meg az ügyfelet, ha járatát törlik. Az ECJ bő egy évvel ezelőtt áttekintette ezt a szabályozást, és úgy rendelkezett, hogy amennyiben a késés meghaladja a három órát, az utas jogosult kártérítést követelni. Ez volt az első forduló az ágazat és a bíróság vitájában, amelyet azonban gyorsan követett a következő, ugyanis az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) bejelentette: nem fogadhat el olyan döntést, amely óriási kiadásokra kötelezheti tagvállalatait akkor is, amikor a késés nem az ő hibájuk. Ilyen eset, ha például a földi kiszolgálás csúszik a poggyászok berakodásával vagy lezárják a légteret, mint tavasszal, amikor az izlandi vulkánkitörés hamufelhője miatt hetekig akadozott a légi közlekedés. Mivel a határozatot az EU legfelsőbb bírói testülete hozta, a légitársaságok csak arra kérhetik nemzeti bíróságaikat, hogy bírják rá az ECJ-t döntése felülvizsgálatára. A brit vállalatok ezt kezdeményezték és sikerrel jártak, ami azt jelenti, hogy ha az utasok érvényesíteni akarnák velük szemben késés miatti pénzbeli kártérítési igényüket, akkor – az ECJ-jogértelmezés hatálybalépésének elhalasztására hivatkozva – meg fogják tagadni a fizetést. Így egyelőre csak a más európai országban bejegyzett cégek esetén érdemes próbálkozniuk a késés miatt kárt szenvedett utasoknak. Az Európai Bíróság a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint leghamarabb 2012 tavaszán térhet vissza az ügyre. A fogyasztóvédelmi szervezetek ugyan örömmel üdvözölték az ECJ jogértelmezését, ám sok szakértő úgy véli, hogy ezúttal a sokat szidott légitársaságok álláspontja is érthető. Ha például a földi kiszolgálás hibája miatt egy 400 személyes Boeing 747 Jumbo késik, és ezért az utasok fejenként 600 eurós kártérítést követelnek a légitársaságtól, akkor az egyébként vétlen cégnek összesen több mint negyedmillió eurós költsége keletkezhet. Ez reális lehetőség – az Európai Bizottság például a múlt héten jogi lépésekkel fenyegette meg a holland KLM légitársaságot, mivel a cég a vulkáni hamu miatti áprilisi légtérzár okozta késések esetén csak egy napi költségnek megfelelő kártérítést hajlandó fizetni utasainak, függetlenül attól, mennyi ideig vesztegeltek földre kényszerített gépük miatt. Van olyan ügyfél, aki több ezer eurót követel, mivel egy hétre külföldön rekedt. A Ryanair fapados légitársaság korábban azzal fenyegetőzött, hogy egyáltalán nem fizet a hamuügy miatt kialakult késésekért, de a brit és az ír hatóságok nyomására később visszakozott kemény álláspontjától.