Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kínában egyre több nyugati márka kerül célkeresztbe az elmúlt időszakban. Tavasszal még az olyan nagyobb ruhagyártókat, mint a H&M bírálták, miután kiálltak az ujgur kisebbség mellett és bejelentették, hogy nem vásárolnak Hsziancsiangban betakarított gyapotot. Emberi jogi szervezetek szerint ezeket rabszolgamunkával gyűjtik be, a muszlim kisebbséget pedig átnevelő táborokba küldi a pekingi vezetés, miközben utóbbi állítja, hogy ezek csak foglalkoztatási központok, ahol szakképzést kapnak az emberek.

Viszont ahogy az akkori támadások mögött is állt egy államilag vezérelt kampány, hogy a kínaiak vásárolják hazai gyártók termékeit, úgy most is egy hasonló offenzíva indult a nyugati márkák ellen. Ahogy arról a Reuters beszámolt, a kommunista ország állami médiája a Canada Goose ruházati céget támadja azzal, hogy átveri a kínai népet. A pehelykabát-gyártót emelték ki, mivel Sanghaj város versenyhatósága júniusban 450 000 jüan (20,65 millió forint) bírsággal sújtotta helyi egységét hamis reklámozás miatt, mert kacsatollakkal töltötték fel a kabátokat libatollak helyett.

De nem csak a Canada Goose-t érte kritika, egyre több állami médium állítja, hogy a kínai fogyasztók egyre inkább megkérdőjelezik azt a feltételezést, hogy a külföldi áruk jobbak. A China Economic Daily című lap szerint a minőségi különbségek, valamint a változó fogyasztói attitűd miatt "a kínai márkák felemelkedőben vannak". 

Magyarországon sem ismeretlen ez az érvelés: 2016-ban a kormány több fronton is támadta a nagyobb gyártókat, hogy élelmiszeripari kettős mércét alkalmaznak. A Nébih vizsgálatot is indított, amely megállapította, hogy más összetételűek ugyanazok az áruk itthon és például Ausztriában. A legnagyobb márkák jelezték, hogy ez nem jelent minőségbeli különbséget: egyrészt máshonnan szerzik be az alapanyagokat logisztikai okokból, valamint minden piacon a helyi igényekhez igazítják a készítményeket.

A kínai újság bírálta az Unilever Magnum fagylaltját is, mondván, hogy Kínában olcsóbb alapanyagokból készül, mint amiket a nyugati országokban használtak. A Kommunista Ifjúsági Liga a Yakult japán tejmárkát bírálta hamis reklám miatt, mert abban azt állították, hogy a probiotikumoknak "fontos szerepük" van a Covid-19 megelőzésében. Más élelmiszergyártókra is rásütötték már a bélyeget, hogy a Kínában forgalmazott termékeik gyengébb minőségűek, mint amit a nyugati márkák Kínán kívül árulnak.

A kínaiak ilyen erőteljes fellépése a külföldi termékek ellen azért is lehet aktuális, mert az építőipar és a feldolgozóipar is lassabban bővül, mint várták, köszönhetően a járvány terjedésének és az arra adott állami válaszlépéseknek. A 2019-ben - a pandémia előtti utolsó prosperáló évben - az ország GDP-jének 55 százalékát adta a belföldi fogyasztás. Az eladott FMCG-termékek legalább 15 százaléka pedig valamely nyugati gyártó terméke volt.