A Napi Gazdaság összefoglalója

A jegybank a kamatfolyosó kiszélesítésével próbálta rábírni a bankokat arra, hogy bátrabban hitelezzenek egymásnak. Az MKB szerint a partnerlimitek visszaállítása a piacok konszolidációjával párhuzamosan megtörténik, de várhatóan nem fogja elérni a válság előtti szinteket. Mint hozzátették: az üzlet logikája is azt diktálja, hogy bankközi piaci mozgásterüket folyamatosan megőrizzék, legalább igényeikhez mérten fenntartsák, ezért - a viszonossági elvet is szem előtt tartva - fokozatosan visszaemelik limitjeiket azon partnereik esetében, akikkel csoportszinten is együtt kívánnak dolgozni a jövőben.


Valóban csökkentek a bankok partnerlimitjei, ugyanakkor a piac konszolidálódásával párhuzamosan a partnerlimitek is emelkedtek, de a válság előtti szintet még nem érték el. Az OTP-nél lapunknak arról számoltak be, hogy a partnerlimitek adta keretek között aktívan használják a bankközi piacot. A dolog persze - mint az a CIB válaszából is kiderül - viszonosságon alapul. Mint a (bankközi piacon amúgy mérsékelten aktív) hitelintézetnél kifejtették: a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően természetesen náluk is csökkentek a limitek. A bank szakemberei szerint előfordulhat, hogy a kamatfolyosó szélesítése miatt hosszabb távon élénkül a hitelkihelyezési kedv a bankközi piacon, de ez elsősorban limitek kérdése és a válság idején jelentősen lecsökkent, esetleg megszűnt limitek csak lassan állnak vissza.

Az FHB szerint a bankközi piac likviditási helyzete alapvetően a bizalmi gondokat tükrözi, hiszen a jegybank a likviditási problémákat sikeresen menedzselte a válság mélypontján. Az MNB a bizalmi, kockázatvállalási tényezőkre kevesebb hatással tudott bírni, itt követő magatartásra kényszerült. Az FHB szakemberei szerint a jegybank helyesen érzékelte a bankközi kereskedés javulását az elmúlt hónapokban, aminek következtében lehetősége nyílt a kamatfolyosó visszaszélesítésére. Ezt a lépést tehát elsősorban okozatnak, mint inkább oknak tartják. Az időzítés azonban kedvező, az intézkedés erősítheti a bankközi piac élénkülését.

A vállalatok megtakarítanak, de nem kapnak hitelt

A nem pénzügyi vállalatok nettó forint- és deviza-hiteltörlesztők voltak októberben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentéséből. A cégek az októberi szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a forinthiteleknél 85,4 milliárd, míg a devizában denominált hiteleknél 32,7 milliárd forinttal többet fizettek vissza, mint amennyi új hitelt felvettek. Ebben a hónapban a nettó forint-betétkivonás 19,8 milliárd forint volt, miközben a vállalatok 59,8 milliárd forint értékben gyarapították devizabetéteiket.


A hitelállomány az utolsó itteni "békehónap", azaz 2008 szeptembere óta 53,5 milliárd forinttal nőtt. Összehasonlításul: az előző években ebben az időszakban a céges hitelek esetében a növekmény az ezermilliárdot közelítette, sőt esetenként meg is haladta. Az idén az első tíz hónap alatt a korrigálatlan adatok szerint a vállalatok majdnem 350 milliárd forint értékben apasztották nettó módon devizahiteleiket. Forintból ugyanekkor mintegy 35 milliárddal többet vettek fel, mint amennyi régebbi kölcsönt visszafizettek. Úgy tűnik azonban, hogy a vállalkozások nem ültek rá a pénzükre, hiszen a betéteiket ebben az időszakban összesen körülbelül 110 milliárd forinttal apasztották. Mindez inkább arra utalhat, hogy a szűkülő hitellehetőségek lassan kivéreztetik a cégeket. A helyzet pedig valószínűleg novemberben sem változott. A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szerződésértéke ugyanis összességében jelentősen csökkent, elsősorban a forinthiteleknél tapasztalt visszafizetések miatt.

Így nem tér magához a gazdaság


Szakértők szerint ilyen körülmények között biztosan nehezen tér majd magához a gazdaság. Annál is inkább, mert a fogyasztás növekedésére sem lehet számítani. Októberben ugyanis a háztartások is több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a nettó hiteltörlesztés a forinthiteleknél majdnem ötmilliárd, a devizaalapú kölcsönöknél pedig 12 milliárd forint értékű volt. Úgy tűnik, előtérbe került ismét a spórolás: a forintbetéteknél 44,4 milliárd, a devizabetéteknél pedig 14,4 milliárd forint volt az összes gyarapítás. A helyzet változására pedig az októberben kötött (általában novemberben realizálódó) szerződések sem utalnak. Pedig az előző évek tapasztalatai szerint már októberben, de novemberben különösen a karácsonyi vásárlások megdobják a hitelfelvételt (ilyenkor még a lakáspiac is pörögni szokott). Most azonban a háztartások új, forintalapú lakáscélú hiteleinek szezonálisan igazított szerződéses értéke és az euróalapúak új szerződéses értéke is csökkent.