Nagyon úgy tűnik, hogy véget ért az idegenforgalomban az online szállásfoglalási oldalak évek óta tartó diadalmenete, erre utal a Hotrec Hotelszövetség friss tanulmánya. E szerint az olyan online utazási ügynökségek, mint a Booking.com, Expedia és társaik részesedése a mintegy 3900 megkérdezett tagszállodában a járvány évei alatt, 2019-ről 2021-re némileg visszacsúszott, míg az előtte lévő években elképesztő ütemben növekedett.

A tanulmány szerint a szállodai foglalásokon belül 2013-tól 2019-ig az online közvetítőkön keresztüliek aránya 19,7 százalékról 29,2 százalékra emelkedett. Ez a lendület tört meg a járvány két évében, s csúszott vissza 28,8 százalékra. Eközben a szálláshelyekre történő direkt foglalások aránya 8 százalékponttal, 55,2 százalékra kapaszkodott vissza.

Kapcsolódó

Markus Luthe, a szövetség értékesítési munkacsoportjának vezetője szerint ez a szállodaipari számára óriási előrelépés lenne, azonban fanyar mellékízt ad a fejleménynek, hogy az jelentős részben valószínűleg a járvány mellékhatásaként lépett fel. A vendégeknek ugyanis pont a járványügyi intézkedések miatt egy csomó esetben speciális kérdéseik és igényeik voltak a szálláshelyekkel szemben, amelyeket egyszerű telefonhívással, vagy más közvetlen kapcsolatfelvétellel könnyebbnek láttak elintézni, mint egy eléggé személytelen portálon keresztül.

Ráadásul hiába indult jól az év az európai idegenforgalomban, nagyon sok helyen panaszkodnak arra, hogy az orosz-ukrán háború, valamint az elszabaduló infláció komoly nehézségeket okozhat a szektorban.

Bírósági döntés is szerepet játszhatott a hotelpiaci fordulatban

A Handelsblatt című német gazdasági lap szerint azonban lehet, hogy más tényező is szerepet játszott az utazási portálokon keresztül érkező foglalások arányának csökkenésében. Nevezetesen az, hogy a német Szövetségi Bíróság megtiltotta a piacvezető online szállásportál, a booking.com részére a hotelekkel szemben megkövetelt úgynevezett legjobb ár kikötés alkalmazását. E szerint korábban a szálláshelyek saját oldalukon nem kínálhatták szobáikat olcsóbban, vagy kedvezőbb feltételekkel, mint a Booking.com-on. A kikötéssel a portál azt akarta elkerülni, hogy a vendégek közvetlenül a hoteleknél foglaljanak szállást, miután a szálláslehetőségről az oldalukról értesültek.

Ugyanakkor az emiatt kirobbant jogviták óta a lap szerint a Booking már 2016 óta nem alkalmazza a legjobb ár kikötést olyan szigorúan, mint korábban. Sok szálloda tartotta magát azonban a korábbi megállapodáshoz, különösen azért, mert 2019-ben egy alsóbbrendű német bíróság még a Booking javára ítélt a vitában. Most azonban a német szállodák már adhatnak kedvezményesebb árakat a direkt foglalások esetén, különös tekintettel arra, hogy egyébként szobaárbevételük egy jelentős részét át kell engedniük a közvetítő portálnak.

A lap szerint a német szállodák esetében az ítélet hatását mutathatja, hogy az utolsó egy évben az online portálokon keresztüli foglalások aránya az országban tovább csökkent, addig Európa-szerte az már inkább stagnált.

Magyarországon kicsit eltérőek a szobafoglalási trendek

A szövetség felmérése szerint egyébként a magyar szálláspiacon is hasonló folyamatok játszódtak le az értékesítési csatornákat tekintve, egy fontos különbséggel. Mégpedig az, hogy Magyarországon a járvány sem volt képes megtörni az online szállásportálok arányának növekedését, annak ellenére sem, hogy a hoteleknél történt direkt foglalásokban merek fordulat következett be.

Az elemzés szerint a szobaárakkal súlyozott foglalásokon belül a direkt foglalások aránya a 2013-as 57 százalékos szintről 2019-re 40,4 százalékra zuhant, s innen fordult meg, hogy 2021-re 46,1 százalékig kapaszkodjon vissza. Az online szállásfoglalási oldalak szobaárakkal súlyozott értékesítésen belüli aránya eközben 2019-re 21,3 százalékról 34,8 százalékra emelkedett, s 2021-ig minimális tovább hízott, 35,6 százalékra. Az értékesítési csatornák közül eközben a más tradicionális értékesítése csatornák aránya csökkent le jelentősebben, mint például az utazási irodák, konferencia szervező cégek vagy maguk a szállodaláncok.

Egyébként nem csak a magyar piacon, hanem például Görögországban és Horvátországban is hasonló trendek voltak megfigyelhetők az értékesítési csatornák tekintetében. Sőt a Horvát szállodák esetében az online portálok még a járvány időszakban is rendkívül dinamikusan tudtak fejlődni.