A koronavírus-vakcinák elosztása körüli eddigi egyik legélesebb konfliktus az AstraZeneca és az Európai Unió (EU) között adódott. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben bejelentette, hogy az EU szigorít a vakcinák exportjához kapcsolódó korábbi politikáján, mégpedig viszonossági alapon olyan célországoknál, amelyek nem szállítanak az EU-nak, vagy átoltottságuk magasabb, mint az unióé. A felek közti ellentét oka a korábbi megállapodásuk értelmezéséből fakadó eltérés - állapították meg a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői.

Az EU több gyógyszeripari vállalattal is szerződést kötött a koronavírus elleni vakcinák előállításáról. Elsőként az Európai Bizottság kötött ilyen megállapodást az AstraZenecával, amely alapján az EU tagállamai nevében az AstraZeneca által fejlesztett vakcinából 300 millió adagot vásárol, illetve később opcionálisan további 100 milliót. Majd 2021. január végén érkeztek hírek arról, hogy a márciusra várt 100 millió vakcina negyedét szállítaná csak le az AstraZeneca, amely mintegy 75 millió adaggal kevesebb a vártnál. Az AstraZeneca a belgiumi üzemében történt meghibásodásra hivatkozott és hozzátette, hogy a veszteséget nem pótolhatja az Egyesült Királyságban gyártott adagokból, ugyanis a szigetországgal kötött szerződése ezt nem teszi lehetővé.

QP | Quality Placement

Az EU és a gyártó közti szerződésben foglaltak szerint az AstraZeneca vállalja, hogy "minden ésszerű intézkedést" (best reasonable effort) megtesz annak érdekében, hogy az általa előállított koronavírus-vakcinák a szerződésben meghatározott határidőben leszállításra kerüljenek az EU-nak. Ez a fajta intézkedés a tipikus szállítási vagy vállalkozási szerződésektől idegen fogalom, jelen esetben leginkább olyan kötelezettségként értelmezendő, amely alapján a félnek minden tőle telhetőt meg kell tennie a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében. Emiatt az AstraZeneca úgy véli, hogy a szerződés pusztán a tőle elvárható legnagyobb erőfeszítések megtételét követeli, nem pedig az engedélyeztetési eljárást követő azonnali teljesítést. Ezzel szemben Brüsszel álláspontja az, hogy késedelmes teljesítés miatt az AstraZeneca szerződésszegésben van - foglalta össze a helyzetet Novák Zoltán, a Taylor Wessing partnere.

Az AstraZeneca kötelezettségei

Ezt látszik megerősíteni az a körülmény is, hogy a szerződés eddig nyilvánosságra hozott részeiben nem szerepel a teljesítés pontos időpontja. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor az AstraZeneca 2021 első negyedévére ígérte az első 80 millió adag vakcina érkezését. A szerződés értelmező rendelkezései alapján a gyártótól elvárható teljesítménynél a más, hasonló infrastruktúrával rendelkező cégek teljesítményét kell irányadónak tekinteni. Ugyanakkor fontos, hogy az AstraZeneca egy új technológiával kifejlesztett egészségügyi terméket kíván bevezetni, ez pedig fokozott körültekintést igényel. A szerződéses teljesítési céldátumok betartása mellett az AstraZenecától az is elvárható, hogy az oltóanyag biztonságos előállítására fektesse a hangsúlyt az esetleges mellékhatások, illetve egészségügyi kockázatok kiküszöbölésének érdekében.

A cég a vitában érvelhetne azzal, hogy „minden ésszerű intézkedés” során figyelembe kell vennie más szerződéses kötelezettségeit is, például, hogy a szerződés alapján teljesítéskor a terméknek alkalmasnak kell lennie egy világméretű járvány biztonságos megfékezésére, és a gyártási folyamat során mindig a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal kell eljárnia, különös tekintettel a váratlan mellékhatások megjelenésére. Az EU ugyanakkor már több ízben hangot adott azon meggyőződésének, hogy az AstraZeneca eleve egymást kizáró vállalásokat tett a különböző vakcinaszállítmányokra vonatkozó egyes szerződéseiben.

Az Egyesült Királyság mint harmadik fél

A helyzetet bonyolítja, hogy az AstraZeneca az Egyesült Királyságban található gyáraiban is állít elő koronavírus elleni oltóanyagot, amelyet a brit lakosság oltására használnak fel. E gyárakból azonban eddig egyetlen adag vakcina sem érkezett az EU-ba, miközben az EU-ból már exportáltak AstraZeneca-vakcinákat az Egyesült Királyságba.

A rendelkezésre álló információk szerint az EU és az AstraZeneca közti szerződés nem veszi figyelembe az AstraZeneca más potenciális vásárlóival szemben felmerülő kötelezettségeit, sőt a gyártó nyilatkozik arról is, hogy nem áll fenn harmadik személy(ek) irányában olyan kötelezettsége, amely akadályozná megállapodásban foglaltak teljesítését. Eközben azonban London - nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - megtagadta az AstraZenecával kötött szerződése nyilvánosságra hozatalát, így csak találgatni lehet, hogy valóban egymással ütköző szerződéses kötelezettségekről lehet-e beszélni.

Egy esetleges jogvitában az EU-nak azt kellene bizonyítania, hogy az AstraZeneca nem teszi meg a szükséges erőfeszítéseket, hogy mihamarabb elérhetővé tegye a vakcinákat. Ez érdekes jogkérdéseket vetne fel, különösen mert a hírek alapján az Egyesült Királyság területén lévő gyárakban továbbra is akadálymentes a vakcinák gyártása. Az EU szerint az AstraZeneca belga létesítményben tapasztalt meghibásodás miatt kieső mennyiséget az Egyesült Királyságban gyártott vakcinák átcsoportosításával is köteles lenne pótolni, ugyanis a szerződés alapján az Egyesült Királyságban található telephelyeire is támaszkodhat. Így az esetleges jogvita során az AstraZenecának be kellene bizonyítania, hogy nem áll fenn az EU-val szemben olyan kötelezettsége, amely alapján a szigetország területén elhelyezkedő telephelyéből kellene a vakcinákat átcsoportosítania.

Lesz per?

Az Európai Unió és az AstraZeneca közötti szerződés belga jog alapján jött létre és vitarendezéssel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. A szerződésből eredő jogvita esetén így a feleknek először jóhiszemű tárgyalásokat kellene folytatniuk ezen jogvita rendezése érdekében.

Amennyiben a két fél egymás közti egyeztetése nem járna sikerrel úgy a szerződés alapján a felek közti jogvita a belga jog alapján, brüsszeli bíróság joghatósága alatt dőlne el - tette hozz Novák Zoltán.