Klaus Volkertet, a Volkswagen üzemi tanácsának volt elnökét 2 év kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték tegnap az észak-németországi Braunsweigben. A vádak alapján a társaság Volkert működése alatt létrehozott egy 2,6 milliárd eurós titkos alapot, hogy ebből finanszírozza az igazgatótanácsba kötelezően delegált szakszervezeti képviselők megvesztegetését. A tárgyalások során, amelyre tanúként szép számban meghívták a legnagyobb német autógyártók legfelsőbb vezetőit - többek között az Audi vezérét, Rupert Stadlert - is, számos sikamlós részletet tártak fel a német autóipar színfalak mögötti működéséről.

Egy bortány részletei


A Director of Finance beszámolója szerint az egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Klaus-Joachim Gebauer, a Volkswagen volt személyzeti menedzsere által felügyelt vesztegetési alapból a társaság szakszervezeti vezetőit fizették le, hogy ezzel rábírják őket az autógyártó átstrukturálásában való közreműködésre. Volkertet azért vonták felelősségre, mert különleges bónuszokat fogadott el kenőpénz gyanánt. Ezeket a pénzeket arra használta fel, hogy külföldi kéjutazásokat finanszírozzon az igazgatótanácsba kötelezően delegált üzemi tanácstagok, illetve és bevásárló-körutakat azok feleségei, szeretői számára 1995 és 2005 között.

Külön pikantériája az ügynek, hogy kiderült: Volkert a dolgozói képviselők megvesztegetése mellett volt szeretőjét is irigylésre méltó, közel 600 ezer dolláros szerződéshez juttatta. Persze a volt szakszervezeti vezér nem egyedül vitte el az ügyet; korábban már két év felfüggesztettre ítélték a hatóságokkal együttműködő Peter Hartz-ot, az emberi erőforrások ágazat vezetőjét, aki Volkertet pénzelte; Hartz vallomása szerint jogosulatlan bónuszok formájában mintegy 1,9 millárd eurót adott át Volkertnek. A mostani bírósági eljárás már a harmadik a vállalat korrupciós ügyeivel kapcsolatban.


Valami (továbbra is) bűzlik Wolfsburgban


A tárgyalások során meghallgatott VW elnök, Ferdinand Piech azt állította, hogy semmilyen információja nem volt arról, hogy mi történt az általa kormányzott autógyártóban. A Director of Finance információ szerint azonban a most lefolytatott vizsgálat elindítója az volt, hogy egy meg nem nevezett információforrás szerint Piech - aki 1993 és 2002 között vezérigazgatóként irányította a társaságot, majd onnan az igazgatótanács elnöki székébe vonult vissza - nemcsak tudta, hogy mi zajlik a cégén belül, de a kilencvenes évek közepén belső vizsgálatot is elrendelt már az ügyben. A bíróság által elítélt Volkert és Gebauer tagadták, hogy megkárosították volna a társaságot, és - mint mondták - mindössze haszonélvezői voltak annak a társasági struktúrának, amely az elmúlt évtized során a VW-nél kiépült.


A német vállatvezetési rendszer együttdöntési jogon alapul, ahol a munkavállalók üzemi tanácsának delegátjai a részvényesekhez hasonló szavazati joggal, valamint a felsővezetőkhöz hasonló fizetéssel aktívan részt vesznek az igazgatótanács munkájában, képviselve a munkavállalók érdekeit. Állítólag így van ez a részben állami tulajdonban lévő,egyúttal a szakszervezti jog fellegvárának tekintett Volkswagennél is, bár a 2005 óta tartó bortánysorozat ennek épp az ellenkezőjére látszik rávilágítani.


A New York Times nemrég közölt írása szerint a német társaságok nemzetközivé válása szükségszerűvé teszi, a jelenlegi rendszer jelentős átalakítását. A Volkswagent 31 százalékban tulajdonló Porsche a munkavállalói képviselet szerepének csökkentése mellett kardoskodik, hogy ezen keresztül is biztosítani tudja az esetleges felvásárlás utáni további struktuális változásokat.


Ferdinand Karl Piech - Ferdinand Porsche unokája -, a Volkswagen igazgatótanácsának elnöke vezérigaztatói intézkedései révén ikonikus figurává vált a német autógyártás történetében. Az 1999-ben a Global Automotive Elections Foundation által évszázad legjobb autóipari ügyvezetőjévé választott  Piech radikális változtatásokba kezdett 1993-as kinevezését követően és újra az európai piacvezetők közé emelte a korábban gondokkal küzdő társaságot.

QP | Quality Placement