Jogosan mondott fel egyik alkalmazottjának a Royal Bank of Scotland (RBS), mert a kirúgott trader saját hasznára igyekezett befolyásolni a londoni bankközi kamatláb, a Libor alakulását. Ezt az álláspontját a bank abban a Szingapúrban folyó perben közölte, amelyet az ex-trader, Tan Chi Min egyrészt azért indított, mert szerinte jogtalan volt az elbocsátása, másrészt pedig azért, hogy visszakövetelje 1,5 millió dolláros bónuszát és 3,3 millió darab RBS-részvényét.

Az RBS közölte: azt követően bocsátotta el a bank delta trading (technikai elemzésen alapuló kereskedés) üzletágának  szingapúri vezetőjét, hogy "súlyosan helytelen magatartást" tanúsított azzal, hogy 2007 és 2011 között megpróbálta jogellenesen befolyásolni az RBS kamatmeghatározóit úgy, hogy számára kedvező szinteken jegyezzenek Libor-rátákat.

Nem ez az első jogi eljárás a Libor és más bankközi kamatlábak kapcsán: amint arról beszámoltunk, 2011-ben az európai, az amerikai és a japán hatóságok kartellezéssel, nevezetesen bizonyos kamatok összehangolásával vádolják a világ számos nagybankját.

Tan az RBS-szel szemben azt állítja a december végén indított keresetében, hogy nem volt olyan pozícióban, amelyben saját szakállára tudta volna befolyásolni a kamatlábat. Az ex-trader szerint továbbá a bank nem részletezte, hogy pontosan mivel is vádolja, illetve nem írta le azt sem, miként is befolyásolhatta jogellenesen a Libort.

A British Bankers' Association (BBA) 10 devizanem esetében 8-20 bank közreműködő bank segítségével hozza nyilvánosságra a Libor kamatlábakat, és a legalacsonyabb és a legmagasabb értékek kiszűrésével a bankok által közölt kamatlábak mediánja adja az aktuálisan közzétett kamatlábat, mely azt mutatja, a bankok nagyjából mekkora kamatozás mellett képesek bankközi hitelhez jutni eltérő futamidők mellett. A Libor a becslések szerint 350-360 ezer milliárd dollárnyi pénzügyi eszköz árazásának alapjául szolgál.