A hétfőn kezdődött és csütörtökig tartó sztrájk hatása már az első napon megmutatkozott: a kiskereskedések eladásai hetven százalékkal csökkentek, a nagykereskedők pedig a négy nap alatt negyven százalékos mérséklődésre számítanak. A fogyasztóvédelmi hivatal és a közelgő választások (október 13.) hatására a görög kormány úgy döntött, hogy befagyasztja egyes termékek – például a Görögországban mindenki által használt palackozott víz – árát. A hatósági árat be nem tartókat bíróság előtt vonják majd felelősségre. Számítások szerint az euróra való átállást kihasználva a gyümölcsök és zöldségek ára 95 százalékkal nőtt az év eleje óta. A drágulás főleg a turisták által látogatott területeken, éttermekben, bárokban, szupermarketekben és benzinkutaknál feltűnően nagy. Az áremelkedést a kereskedők sokszor az euró-érmék hiányával magyarázzák, ám a Görög Nemzeti Bank visszautasította ezt a kifogást. Egy görög bank alkalmazottai egyébként abban látják a helyzet megoldásának kulcsát, hogy az euró-érméket (az egy- és a kéteuróst) papírpénzzel kellene helyettesíteni. Ötletüket felkarolta a banki alkalmazottak szakszervezete, s az Európai Központi Bankhoz eljuttatott levélben a javaslatot azzal indokolja, hogy a papírpénz az emberek felfogásában sokkal értékesebb. Ha az egy- és kéteurós érmét bankóval helyettesítenék, „a pénz visszakapná megérdemelt értékét”. Az átálláskor egyébként 340 görög drachmáért adtak egy eurót, s az árak felfelé „igazításának” jelenségét többen azzal is magyarázták, hogy a görögök nem értették meg, pontosan mennyit is ér egy euró.
QP | Quality Placement