A koronavírus-járvány a vakcinagyártó eljárásokat kutató szakembereknek abból a szempontból biztosan jól jött, hogy miután évekig alulfinanszírozták a területet, most a tudósok gyakorlatilag korlátlan erőforrással rendelkeznek, hogy munkájukat végezzék. Ez segítette a már évtizedek óta vizsgált mRNS-vakcinák kifejlesztését, de löketet adott az adeno-, más néven vektorvírusos készítmények gyártásának is. Az egyik legizgalmasabb és már kipróbált eljárás, a növényi eredetű oltóanyagok gyártása is becsatlakozik a tudományos versenybe.

Az eljárás azért kifejezetten izgalmas, mert a növényi alapú vakcinatechnológiák során a kívánt géneknek az adott betegség antigénfehérjét kódoló génjeit különböző módszerekkel integrálják a növényi szövetek genomjába. Az Agrobacterium-mediált géntranszfer és a genetikailag módosított növényi víruson keresztül történő transzformáció a hatékony vakcinák előállítására használt általános módszer. Az amerikai GlaxoSmithKline és kanadai Medicago cég - amely részben a Philip Morris International dohányipari vállalat tulajdonában - a Nicotiana benthamiana, egy a dohánnyal rokon növényből nyeri ki a szükséges fehérjét.

Kapcsolódó

A két dózisú vakcina növényekben termesztett, a koronavírus alakját pontosan utánzó részecskéket (virus-like particle, VLP) használ az immunrendszer edzésére. Lényegében tehát ez csak egy tükörkép, úgy néz ki, mint a koronavírus, de csak üres héj, amely nem tartalmaznak genetikai információt, és nem okozhatnak fertőzést. Aki pedig attól fél, hogy ez génmanipulációval jön létre megnyugodhat: a VLP-t a Medicago létesítményében a talajhoz adják, és a növekedés során szívódik be a növénybe - derül ki az ABC News riportjából.

A koronavírus és az ártalmatlan tükörképe.
A koronavírus és az ártalmatlan tükörképe.
Kép: Medicago

Már párszor bejött

Az eljárás amellett, hogy izgalmas, nem is teljesen új: az 1960-as évek óta kísérleteznek vírusszerű részecskékkel. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal az 1980-as években hagyta jóvá az első, a platformot használó vakcinákat a hepatitis B ellen. A nagy áttörés azonban a 2000-es évek végén történt, amikor a szabályozó hatóságok két vakcinát engedélyeztek a humán papillomavírus (HPV) elleni használatra.

A kanadai Medicago pedig két nagyobb járvány alatt is bizonyított már: 2009-ben a vállalat mindössze 19 nap alatt állított elő egy kutatási célú H1N1 elleni vakcinajelöltet. 2012-ben a Medicago egy hónap alatt 10 millió adag influenza elleni vakcinát állított elő az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) számára. 2015-ben pedig azt is bebizonyította, hogy képes gyorsan előállítani egy Ebola-ellenes antitest-koktélt az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumának számára.

Az újdonságot leginkább az jelenti a Medicago-készítményénél, hogy ezeket eddig növényi sejtkultúrákban, élesztőbaktériumokon tenyésztették ki. Most viszont tényleg zöld levelű, fotoszintetizáló növényekből lehet majd kitermelni az ellenanyagot.

Év végére meglehet a termék

A cég tervei szerint hamarosan el is készülhetnek a vakcinájukkal. Az Egyesült Államok különböző pontjain jelenleg önkénteseket vesznek fel a 30 ezer fős, harmadik fázisú vizsgálatba. A probléma viszont az, hogy az Egyesült Államokban már nagyon könnyű oltáshoz jutni, a helyi kampány már mintegy 200 millió embert elért, akik túl is vannak az első dózis beadásán. Egyes felmérések szerint 2-4 héten belül elfogyhatnak az oltásra regisztráltak, így már a Joe Biden elnök vezette adminisztráció azt tervezi, hogy adókedvezménnyel és fizetett betegszabadsággal bírná rá az embereket a vakcinák felvételére.

Így pedig nehéz most találni 30 ezer önkéntest, akik részt vehetnek az utolsó fázisos vizsgálatban, mert szinte bárki kaphat már bevizsgált és biztosan hatásos oltást. A gyógyszerkutató így érezhetné azt is, hogy lecsúszott a vakcinaüzletről - amely a valóságban egyelőre nem egy hatalmas pénzcsap az oltóanyag-gyártóknak, ahogy arról korábban írtunk -, de számos előnye miatt még hasznos lehet a VLP-vakcina. 

Főként azért, mert az eljárás nagyon olcsó, így könnyen a szegényebb országok oltási kampányainak a része lehet. De fontos szempont az is, hogy nem igényel különösebb hűtést, könnyen szállítható és tárolható. Továbbá amiatt is bízik benne a gyártó, mert a jelek szerint a jövőben folyamatosan új oltásokra lehet szükség a koronavírus ellen, vagyis igazán nagy lemaradásról sincs szó.

Fontos, hogy a VLP-technológia eddig jól bizonyított más betegségek esetében a mutációk ellen is, így akár a SARS-CoV-2. variánsainál is erre számítanak. Az pedig már a kutatók számára izgalmas lehetőség, hogy ha most sikerrel járnak, akkor egy új kórokozó ellen már jelentősen gyorsabban fejleszthetnek ki egy hatásos oltóanyagot. 

Elég jó megoldást jelenthet a jövőben

Nagyon hatékonynak ígéri a Medicago a készítményt. "Az oltóanyagunk lényege az, hogy az immunrendszer számára vírusnak tűnjön, így egy igazán szép, erőteljes választ tudunk kifejleszteni ellene" - mondta Christian Ramers, a San Diego-i Family Health Centers of San Diego munkatársa az ABC Newsnak. "A HPV esetében ez csodákat tett. Nagy sikereket ért el. Több mint 90 százalékos a hatékonysága a HPV esetében, így reméljük, hogy a Covid-19 esetében is ugyanezt fogja tenni" - tette hozzá.

Egy kismintás, első fázisú vizsgálat szerint a Medicago vakcinájának egyik formulája tízszer annyi antitestet termelt, mint a valódi koronavírussal fertőzött emberek esetében az immunrendszer. A 2. fázisú vizsgálat eredményeit várhatóan ebben a hónapban teszik közzé, ami ennél is jobb eredményeket ígér a gyártó szerint. Közben viszont egy Lancet Infectious Diseasesben megjelent immunogenicitást összehasonlító vizsgálat szerint jó antitestes és T-sejtes immunválaszt produkált.

A kellő tesztalany hiánya viszont okozhat még gondokat: a kínai Sinovac és Sinopharm esetében az jelentett nehézséget, hogy nem volt elég koronavírus-fertőzött az országban, hogy felmérjék, mennyire hatékony a készítményük. A Medicago és GlaxoSmithKleine viszont lehet, hogy megugorhatja ezt a problémát: a brazil hatóságok - a Reuters szerint - már engedélyt adtak arra, hogy az országukban kutatási célokra alkalmazzák a növényi termesztésű oltóanyagot. Az Egyesült Királyságban is keresnek már önkénteseket.