A bizonyítékok szerint az áramszolgáltató 2002 és 2007 között, legaktívabban pedig 2003-ban és 2004-ben erőművi kapacitásainak jelentős részét korlátozta, s ezzel a "célzott stratégiával" nyomta fel az árakat a lipcsei EEX árambörzén. Ezen kívül az is valószínűsíthető, hogy az E.On több versenytárs piacra lépését is ellehetetlenítette. Az energiaipari cégek közt azonban az E.On nem egyedül sáros: a Spiegel hetilap már 2007 novemberében felhívta a figyelmet az ágazatban meghatározó cégek összejátszására, így arra, hogy azok vezető képviselői éveken át rendszeresen találkoztak, s üzleti titkokat osztottak meg egymással, megtárgyalták a legkülönfélébb piacokon észlelhető fejleményeket, s legalábbis az E.On megpróbálta befolyásolni az áram árának alakulását. A vállalatoknak a bizonyítékok ellenére sem kell tartaniuk milliárdos nagyságrendű büntetésektől, s a német energiapiac szigorúbb ellenőrzése és az árak alakulásának konzekvens figyelemmel követése sem a közeljövő eredményeinek egyike lesz. Az ügyészség a tőzsdei csalás vádja mellett ugyanakkor az E.On ellen a bizonyítékok alapján az értékpapír-kereskedelem szabályainak megsértése miatt is pert indíthatna, ez azonban még kérdéses - írja a lap. A cég védekezhet piacvezető szerepének hangsúlyozásával, hiszen Európában az elmúlt években nagyjából egységesen alakultak az áramárak, a lipcsei árambörzén pedig száznál is több résztvevő képviselteti magát, ráadásul korábban a tőzsde maga hárította el az ármanipuláció lehetőségét.
QP | Quality Placement