2019-ben 130 millió tonna egyszer használatos műanyagot dobtak ki világszerte, amelynek 35 százalékát elégették, 31 százalékát elásták a hulladéklerakókban, 19 százalékát pedig közvetlenül a szárazföldre vagy az óceánba dobták. Ezek főként olyan termékek voltak, mint fültisztítópálcikák, evőeszközök, vagy éppen csomagolások. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament döntött arról, 2021. július 1-től ezek nagy részének árusítását betiltja, így már idén nyártól nem vásárolhatók egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák) és tányérok, szívószálak, fülpiszkálók, léggömbök pálcikái, és oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak. 

Most az ausztrál a Minderoo Foundation által közzétett első "Plastic Waste Makers Index" be is mutatja, hogy bár ez fontos lépés, a már a tengerekben lévő mennyiségét nem csökkenti, másrészt Európa hiába fordul el tőlük, az elkövetkező 5 évben az egyszer használatos műanyagok gyártása a következő százalékkal fog növekedni, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez és az óceánok szennyezéséhez. Az index azért is fontos, mert fogyasztói oldalról - legalábbis a nyugati világban - egyre nagyobb az igény arra, hogy kiderüljön, mely cégek felelősek a szennyezésért, hogy azoktól aztán ne vásároljanak.

QP | Quality Placement

A lista szerint mindössze 20 vállalat - leginkább energtikai- és vegyipari óriáscégek - termelik a világ egyszer használatos műanyaghulladékának felét. Az ExxonMobil áll az egyszer használatos műanyaghulladékot termelő polimergyártók indexének élén, 2019-ben 5,9 millió tonnával járulva hozzá az indexhez. A cég azonnal jelezte is, hogy növeli az újrahasznosíthatóságot, támogatja a több műanyaghulladék visszanyerésére irányuló erőfeszítéseket, és olyan fejlett újrahasznosítási megoldásokon dolgozik, amelyek segíthetnek a termékekhez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében - derül ki a CNN cikkéből.

A második legnagyobb szeméttermelő a Dow amerikai műanyaggyártó, míg a kínai Sinopec, az indiai Indorama Ventures a negyedik, a Saudi Aramco pedig az ötödik. A leginkább kínai, amerikai és távol-keleti cégek által dominált listára felfért a lengyel PKN Orlen is a 68. helyre, amely Kelet-közép-Európa legjelentősebb vállalata.

A legnagyobb egyszer használatos műanyagszemetet kibocsátó cégek
HelyezésVállalatközvetett hozzájárulás a szeméttermeléshezKözvetlen hozzájárulás a hulladéktermeléshezTeljes hozzájárulás a szemétt termeléshez (millió tonna)
1ExxonMobil4.71.25.9
2Dow4.70.95.6
3Sinopec41.35.3
4Indorama Ventures0.24.54.6
5Saudi Aramco3.21.14.3
6PetroChina3.30.84
7LyondellBasell2.11.83.9
8Reliance Industries1.81.33.1
9Braskem1.91.13
10Alpek SA de CV02.32.3
11Borealis1.50.72.2
12Lotte Chemical1.112.1
13INEOS112
14Total10.91.9
15Jiangsu Hailun Petrochemical01.61.6
16Far Eastern New Century01.61.6
17Formosa Plastics Corporation10.61.6
18China Energy Investment Group1.20.31.5
19PTT1.10.31.5
20China Resources01.31.3
Forrás: Minderoo Foundation

 

A koronavírus-járvány egyébként a szeméttermelésben is változást hozott: az új nem lebomló hulladéksztár az egyszer használatos arcmaszk lett tavaly. 

A jelentés szerint az egyszer használatos műanyagipar kereskedelmi finanszírozásának közel 60 százaléka 20 nagybanktól származik, amelyek 2011 óta közel 30 milliárd dollárt kölcsönöztek polimergyártásra. A legerősebb tőkekihelyező a Barclays volt, a második a JPMorgan Chase, a harmadik a Citigroup.

Előszavában Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke azt mondta, hogy az éghajlati és a műanyaghulladék-válság "egyre inkább összefonódik", mivel a légkört a bolygót felmelegítő kibocsátások "nyitott csatornájaként", az óceánt pedig a műanyaghulladék "folyékony szeméttelepeként" kezelik.

Ám miközben a villamosenergia- és a közlekedési ágazat áttér a tiszta energiára, a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő és értékesítő vállalatok "azon vannak, hogy tömegesen bővítsék" a petrolkémiai piacot, amelynek háromnegyedét a műanyaggyártás teszi ki - írta bevezetőjében.

"Mivel a legtöbb műanyagot kőolajból és földgázból - különösen a tört gázból - állítják elő, a műanyaggyártás és -fogyasztás az éghajlati válság jelentős hajtóerejévé válik, és már most egy nagy országéval megegyező mértékű üvegházhatású gázkibocsátást okoz" - tette hozzá.

A jelenlegi növekedési pályán az egyszer használatos műanyagok 2050-re az üvegházhatású gázok éves kibocsátásának 5-10 százalékáért lehetnek felelősek, ha a világ teljesíti a Párizsi Megállapodásban foglalt célt, vagyis a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartását.