Az ügy gyökerei 2002-be nyúlnak vissza, amikor a francia kormányzat 9 milliárd eurós hitelt ajánlott fel a csőd szélén álló telefontársaságnak. Az Európa Bizottság szerint ez kimerítette a törvénytelen állami támogatás fogalmát, hiszen a bejelentések növelték a társaság hitelképességét és részvényei értékét. A döntést megelőzően a társaság sikertelenül járt el egy másik állami támogatási ügyben, mely szerint Európa harmadik legnagyobb társasága 1,1 milliárd eurót köteles a francia államkasszába fizetni. A mostani döntés szerint azonban a törvénytelen állami támogatás ügye nem áll meg, hiszen, bár a társaság a francia kormány kijelentései következtében pénzügyi előnyhöz jutott, végül aktuális kifizetés nem történt. A bizottság szóvivője szerint a szabályozó hatóság megvizsgálja az összetett döntést, mielőtt a fellebbezésről döntene.