Az ukrán elnök szerint a nemzetközi vállalatoknak nagyon fontos szerepük van abban, hogy Oroszországot gazdaságilag el lehessen szigetelni, miközben segíthetik majd Ukrajna helyreállítását is a háború után.

„Ha van olyan cég, mely az orosz piacon marad, az azt jelenti, hogy közvetlenül támogatja a háborús gépezetet” - nyilatkozta Zelenszkij a Wall Street Journalnek. Az ukrán elnök azonban már a jövőbe is tekint, és a háború miatt Oroszországtól utólag kártérítést fog követelni a károk miatt.

Az újjáépítéshez a Nyugat segítségére is szüksége lesz Ukrajnának, ezért Zelenszkij az Oroszországot elhagyó cégeknek is üzent, és már most megígérte, hogy a háború után alacsonyabb adókkal fogják megpróbálni az országba vonzani a nagyvállalatokat.

„Egész Európában mi fogjuk a legjobb körülményeket megteremteni a beruházásokhoz

- mondta az ukrán elnök.

Közben az Oroszországból kivonuló, az ottani kapacitásaikat csökkentő, valamint az új beruházásaikat elhalasztó cégek száma már majdnem elérte az ezret Jeffrey Sonnenfeld Yale-professzor listája alapján.

Több mint 140 vállalat egyelőre kivár, és csak elhalasztotta az új beruházásokat és fejlesztéseket, 125 cég csökkentette az oroszországi kapacitásait, 412 felfüggesztette az országban a tevékenységeit, de nyitva hagyta a későbbi visszatérés lehetőségét, 320 pedig el is hagyta Oroszországot.

Jelenleg összesen 203 külföldi vállalat van még jelen Oroszországban, a legtöbb közülük kínai, amerikai, francia, olasz és indiai, azonban a maradó cégek között vannak lengyelek, emirátusiak, japánok, szlovének, spanyolok és hollandok is. 

A Yale School of Management listáján öt olyan magyar vállalat szerepel, mely még Oroszországban van: a Richter Gedeon gyógyszergyártó, a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Mol Csoport, a Rába járműipari vállalat, és a Sanatmetal egészségügyi termékeket gyártó cég. 

A Rába kereskedelmi kapcsolatban áll az orosz Kamaz járműgyártóval, a Mol Csoport pedig a Baitugan mező fejlesztése miatt van jelen Oroszországban. Korábban egyébként élelmiszer- és gyógyszergyártó vállalatok humanitárius okokra hivatkozva döntöttek úgy, hogy folytatják tevékenységeiket az országban, és a háború ellenére gyógyszerrel, illetve más fontos termékekkel látják el az orosz lakosságot. 

A Yale School of Management listáján más magyar érdekeltségű cégek is szerepelnek. Az OTP és a Tungsram például az oroszországi kapacitásaikat csökkentő vállalatok közé van sorolva, a Graphisoft és a WizzAir pedig felfüggesztette a tevékenységeit az országban.