Dél-Koreában és Kínában is kiverte a biztosítékot, hogy japán kormány belejelentette: több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet engednek a tengerbe a megsemmisült fukusimai atomerőmű területén - jelentette a Reuters. Erre két év múlva kerülne sor, így az erőművet (illetve: ma már csak a telephelyet)  üzemeltető Tokyo Electric Powernek (Tepco) ennyi ideje van a szóban forgó víz szűrésére és a benne található káros anyagok (izotópok) kiszűrésére, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése és a szükséges engedélyek beszerzésére.

A Szuga Josihide vezette kormány által bejelentett lépés, a tengerbe eresztett sugárszennyezett víz ötlete nem új. Miután a tíz éve történt nukleáris katasztrófa után minden más próbálkozás kudarcba fulladt, a reaktorok hűtésére tengervízet kezdtek használni, ám ennek későbbi elhelyezésével és kezelésével kapcsolatban hamar kiderült, hogy a tárolási kapacitás véges, és valamilyen módon e fluid nagy részét vissza kell engedni az élővízbe. Csak a tárolás évente 100 milliárd jenbe (forintra átszámoltan 275-280 milliárdba) kerül - ismerte el a Tepco, ahogyan azt is, hogy mintegy 1,3 millió tonna szennyezett víz mellett már fogyóban van a rendelkezésre álló helyük.

Kapcsolódó

Egy hónapja, a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa évfordulójára készült cikkünkben azt írtuk, hogy a Japánban a romok szakszerű eltakarítása akár 41 évig is eltarthat. Annak ellenére (vagy annak köszönhetően), hogy a Tepco komplex kármentesítési forgatókönyvet és dokumentációt állított össze. A úgynevezett Leszerelési projekt mellett azonban az eredménylista több mint félelmetes: a fukusimai erőmű körüli munkálatokban eddig már mintegy 70 ezer ember dolgozott azon, hogy a környékről összegyűjtse és bezsákolja az erősen szennyezettnek minősített 16 millió köbméter talajt. Ezt valahol tárolni kell, meg kell próbálni kezelni, ha lehet, semlegesíteni. Pont úgy, ahogyan az eddig összegyűjtött radioaktív anyagokkal szennyezett vizet, aminek a mennyisége naponta nagyjából száz tonnával gyarapodik.

Munkába állt egy speciális lepárló-szűrő-tisztító rendszer is a zónában, amivel állításuk szerint jelentős mértékben meg tudják tisztítani a sugárzó anyagoktól a víznek legalább egy részét. De a végeredmény így sem tiszta víz, ráadásul a folyamat végén visszamaradó radioaktív "zaccot" szintén kezelni és tárolni kellene valahogy-valahol. A Tepco a szennyezett víz szűrését tervezi az izotópok eltávolítása céljából, és csak a trícium marad, a hidrogén radioaktív izotópja, amelyet nehezen lehet elválasztani a víztől. A Tepco állítása szerint a vízszűrés olyan eredményes, hogy a leszűrt folyadékban csak a hidrogén radioaktív izotópja, a trícium marad meg, ám ennek koncentráltságát addig fogják hígítani, amíg az az előírt határértékek alá nem csökken, és csak ez után pumpálják majd az óceánba.

A trícium színtelen, szagtalan és főként folyékony formában fordul elő. Általánosságban azt mondják róla, hogy a tríciumos víz (T2O) nem túlságosan veszélyes, mert a sugárzása nem hatol be a bőrbe, ráadásul a biológiai felezési ideje 1-2 hét csupán (a Plutónium-239-é 24 ezer év). Ezzel együtt is: a tríciumnak vannak egészségügyi kockázatai, amennyiben azt lenyelik, belélegzik vagy például beinjekciózzák a szervezetbe. Ezesetben ugyanis az anyag a rák kialakulásának kockázatát jelentősen megemeli. Éppen ez ad aggodalomra okot, mivel a tríciumos vizet a tenger élővilága á és azon keresztül, közvetetten az ember is magához veszi majd.

A Fukushima Daiichi Atomerőmű területi térképét néző látogató a futabai Nukleáris Katasztrófa Emlékmúzeumban (2021. március 10.)
A Fukushima Daiichi Atomerőmű területi térképét néző látogató a futabai Nukleáris Katasztrófa Emlékmúzeumban (2021. március 10.)

Ez a bejelentés és döntés rendkívül felelőtlen, és súlyosan károsítja a nemzetközi közegészséget és biztonságot, valamint a szomszédos országokban élő emberek létfontosságú érdekeit - jelent meg a japán hírre a kínai külügyminisztérium a honlapján közölt nyilatkozatban. De a másik szomszédos ország, Dél-Korea is komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a döntés közvetlen és közvetett hatást gyakorolhat embereink és a környező környezet biztonságára”. A koreaiak máris bejelentették: fokozzák a saját radiológiai méréseik gyakoriságát és elmélyítik a monitorozást.

A Reuters felidézi, hogy 2014-ben a Scientific American egy cikkében arról számolt be, hogy a trícium mellett más szennyeződések miatt is aggódni kell, mivel a Tepco bár évekig kezeli a sugárszennyezett vizet, abban jelentős mennyiségű más káros izotóp is marad. Ken Buesseler, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet vezető tudósa szerint e nem trícium szennyeződések magas koncentrációban maradnak meg a tartályokban. Ezek az anyagok pedig nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, ráadásul könnyebben felhalmozódnak a tenger gyümölcseiben és a tengerfenék üledékeiben.