Három évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban, Missouri és Illionos államban működő legnagyobb energiaszolgáltató vállalat, az Ameren Corp. egy vadonatúj szélerőművet épített Missouri északi részén. Az alig 17 ezer lakosú, egykori első postamesteréről (és kuplerájtulajdonosáról), Jesse Kirk-ről elnevezett Kirksville mindaddig élte az ingerszegény, nyugis amerikai kisváros életét, míg a városkától északra eső területre az Ameren több mint száz onshore szélturbina felállításáról nem döntött. Ám éppen azon a területen, ahol sasok fészkelnek és veszélyeztetett denevér-kolóniák élnek. A természetvédők és a tudósok figyelmeztették Ameren-t, hogy nem a legjobb helyet választották a beruházáshoz, de ahogy ez Amerikában (is) gyakran előfordul: a gazdasági érdekű nyomaték elnyomta az ellenvéleményeket.

A Wind Wach azonban most arról írt, hogy az Ameren - miután a szélturbináik alatt elhullott szárnyasokat találtak, arra kényszerítették a céget, hogy egyik napról a másikra üresjáratba kapcsolja a turbináit. A cég az állami szabályozó hatósághoz fordult, hogy a kieső termelés kompenzálására megemelhesse az árama árát. A fogyasztóvédők szerint a nem termelésért nem kellene felárat fizetni - a cég viszont azt hangoztatja, hogy a korábban kalkulált megtérülési számításokat a kényszerű leállások újraírják, így új számok (árak) lépnének életbe.

Előre megmondták, hogy baj lesz

A St. Louis-i székhelyű Ameren egyébként nem aprózza el az igénykalkulációt: 12 százalékos emelést akar. A cég arra hivatkozik, hogy ezzel korrigálni tudná a közelmúltbeli, illetve a koronavírus-járvány idején generálódott extra kiadásokat, de beleférnének ebbe az áremelésbe az elektromos hálózat korszerűsítési költségei is. A társaság már áprilisban kérte ehhez a hatóság engedélyét, azóta a szabályozók, a fogyasztóvédők és a környezetvédők is megvizsgálták az Ameren által előterjesztett javaslatot.

A fogyasztóvédők mellett érvelt Geoff Marke, a Missouri Public Counsel Hivatal vezető közgazdásza szerint viszont az ügy megítélésében az a kulcsfontosággú, hogy a lakosság nem tehető felelőssé azért, hogy az Ameren menedzsmentje rossz döntést hozott, amikor kiválasztották a szélerőműpark helyét - ami döntésük most jelentkező plusz költségeit megpróbálják továbbhárítani.

Előkerültek ugyanis olyan dokumentumok, amelyek azt bizonyítják, hogy bár az Armen több mint 100 éve energiaszolgáltató Missouriban, nem vette figyelembe a helyi sajátosságokat. - Ez a projekt a veszélyeztetett fajok szempontjából Missouri egyik legrosszabb szélfejlődési helyén van - mondta még 2018-ban jegyzőkönyvbe a szövetségi állam természetvédelmi minisztériumának egyik tudósa, aki szerint az biztos, hogy a projekt a működése során denevéreket fog megölni, csupán az a kérdés, hogy ezek az esetek mikor következnek be, és hogy mindezt mikor tekinti majd a közösség a sebességkorlátózó helyett inkább behajtani tilos táblának.

A kanadai Stantec Consulting Services jelentéséből az is tudható már, hogy idén tavasszal az Ameren által a madár- és denevérhalálok tanulmányozására felkért szakemberek a turbinák közelében több veszélyeztetett indiai denevér és más védett faj tetemét találták meg. Ezért az energiacég, amely korábban már bevezette, hogy napnyugtától napfelkeltéig lassítja a turbináit - április 19-én éjjel megállította a lapátokat.

Feloldják a "szélcsendet"

A Missouri Közszolgálati Bizottság állami közüzemi szabályozói előtt ezen a héten virtuális meghallgatásokkal folytatódik az ügy. A kimenetele azonban nem Kirksville és a denevérek számára fontos, mivel az Armen az állam egy másik megyéjében is hasonló szándékkal vásárolt meg területeket. Atchison megyében a szén kiváltását megcélozva ráadásul több mint 1 milliárd dollárt is befektetnének a szélenergiába, mi több: a cég közműszolgáltatóként azt a célt tűzte maga elé, hogy 2040-ig ennek az összegnek is a többszörösét forgatja be a megújuló energiás termelési formákba.

Az Ameren bejelentette,hogy az éjszakai termelési “csendet” a területen október 31-én feloldják, mivel akkorra a denevérek vonulási és párzási szezonja befejeződik.