A kínai kiberbiztonsági hivatal internetes oldalán közzétett közlemény szerint a helyszíni vizsgálatot a központi kormányzat hét osztálya, köztük a közbiztonsági és a közlekedési minisztérium, az adóhivatal, valamint a kínai piacfelügyelet közösen végzi.

A kiberbiztonsági hivatal július 2-án indított vizsgálatot a kínai Uberként is ismert Didi ellen a felhasználói adatok begyűjtésére vonatkozó előírások "súlyos megsértése" miatt. Az adatgyűjtésre a tárolásra vonatkozó szabályokat egy júniusban elfogadott, új törvény írja elő Kínában. A hatóság ezt követően július 4-én elrendelte a Didi mobilapplikációinak eltávolítását a Kínában mobiltelefonos alkalmazások letöltésére használt felületekről.

Július 5-én pedig további, az amerikai tőzsdén nemrégiben jegyzett kínai vállalatok ellen is vizsgálatot indítottak. A két teherfuvarozó szolgáltatást nyújtó vállalat - a Yunmanman és a Huochebang -, valamint a Boss Zhipin nevű internetes állásközvetítő platform ellen irányuló vizsgálat célja a hivatalos közlemény szerint az adatbiztonsági kockázatok kiszűrése, illetve a nemzetbiztonság védelme.

A 2012-ben alapított, pekingi székhelyű Didi június végén jelent meg az amerikai tőzsdén, ahol 4,44 milliárd dollárhoz jutott részvénykibocsátással. A vállalat Kínában azóta piacvezetőnek számít, mióta 2016-ra kiszorította vetélytársát, a San Francisco-i székhelyű Ubert a kínai piacról. Az Uber ekkor eladta kínai üzletágát a kínai vállalatnak, részesedésért cserébe. Jelenleg az Uber 12,8 százalékos, a tokiói székhelyű Softbank Vision Fundja pedig 21,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai vállalatban. A Didi jelenleg 15 országban - egyebek mellett Ausztráliában és Oroszországban - van jelen, évi 493 millió aktív felhasználóval és 15 millió sofőrrel rendelkezik. Az idén az első negyedévében a vállalat 837 millió dollár nettó bevételt jelentett.

Az utóbbi időben a kínai hatóságok egyre szigorúbb fellépést tanúsítottak a technológiai óriásvállalatokkal szemben, miután a szektor éveken keresztül gyors ütemben fejlődött az engedékeny szabályoknak, valamint a kínai piachoz hozzáférést nem kapó, külföldi vetélytársak hiánynak köszönhetően. Áprilisban az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi és technológiai óriásvállalatra szabott ki rekordösszegű - 18,2 milliárd jüanos (2,8 milliárd dollár) - büntetés a kínai piacfelügyelet, amiért a vállalat a versenyszabályokat megsértve visszaélt monopolhelyzetével.

QP | Quality Placement