Meglátták a fényt az alagút végén a japán autógyártók: az évek óta egyre jobban húsba vágó munkaerőhiányt nők felvételével csillapítják majd. Európából nézve ez kevéssé érthető lépés, de a nagyon konzervatív társadalmú szigetországban már ez is eretnekségnek számít valahol. De a Mitsubishi, a Toyota, a Honda vagy épp a Nissan tervében van egy kis hiba: a nők nem szeretnének náluk dolgozni - derül ki a Business Standard riportjából.

Példaként a 24 éves Mitszuhasi Jui autóipari mérnöknő esetét hozzák, aki az Oszakai Egyetemen versenykocsik építésével foglalkozik. A fiatal lány még apja miatt szeretett bele az autókba, nosztalgiázva emlékszik vissza a közös utakra a családi Maseratiban. Imádja az autókat, de mégsem vágyik arra, hogy valamelyik nagy japán gyár versenyrészlegén kössön ki. "Az emberek mindig azt mondják nekem: akármelyik gyárba mehetnél, amelyikbe csak szeretnél. De én valamikor gyerekeket akarok, mellette dolgoznék is. Olyan munkáltatót akarok, amely erre lehetőséget ad nekem" - mondta a lapnak a fiatal mérnökhallgató.

Kapcsolódó

A lány csak a probléma egy részére világított rá, de annál fontosabbra. A japán autóipari munkahelyeken még szokatlan a nők jelenléte, ezért a vállalati kultúrában komoly egyenlőtlenségek vannak - rosszabbak a fizetések és a munkafeltételek is, másodlagos emberként kezelik őket. Ezen pedig az olyan "nőiesített" dolgok sem segítenek, mint amikkel a cégek próbálkoznak: például rózsaszín vagy virágokkal díszített toi-toi vécéket biztosítanak számukra - ismertette a lapnak a vicces példát Matszumoto Akira, a Calbee chipsgyártó egyik menedzsere.

A gond pedig nagy: Japánban az idősödő társadalom miatt 8 millióan tűnnek el a munkaerőpiacról a következő években. A nők viszont vagy nem akarnak dolgozni, vagy egyáltalán nem az autóiparban helyezkednének el, amely már a férfiak között is egyre népszerűtlenebb. Tíz évvel ezelőtt a Toyota volt a legvágyottabb munkahely a matematika és a mérnöki diplomát szerzettek között. Idén már csak a hatodik, a MyNavi álláskeresési webhely adatai szerint. A Honda és a Nissan számára a csúszda meredekebb.

Annyira nem vonzó a fiatal mérnököknek a szektor, hogy például a Toyota hiába fizet diákhiteleket, amelyeket a diplomaszerzés után kell ledolgozni, egyáltalán nem vonzó a szolgáltatás az egyetemisták között, több az üres hely a listákon. Ahogy a Hondával egyetemben hiába nyitnak napközis foglalkozókat a gyerekeknek - van olyan is, ahol az éjszakai műszak alatt is ott maradhatnak a kicsik -, ezek egyáltalán nem népszerűk.

A Nissan, amely 2004-ben, körülbelül egy évtizeddel a többiek előtt elindította a nemek közötti egyenlőségi programját a vállalaton belül egyelőre kimagaslónak számít azáltal, hogy a cégvezetők 10 százaléka már nők. (A japán munkaügyi hivatal szerint szerint az országos átlag alig 4 százalék a nagyvállalatok körében.)

Bár a világ más nagyvállalaitánál - GM, Ford, Fiat Crysler - sem túl magas a nők aránya, de a japánokkal szemben versenyelőnyben vannak. Számukra könnyebb megszólítani a nőket, és velük fejleszteni a vállalataikat.

A kép forrása: Toyota.