A kelet-közép-európai és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD elnöki tisztségébe most először kerül brit jelölt, Sir Suma Chakrabarti, a brit igazságügy-minisztérium államtitkára személyében.

Sir Suma 1959-ben született Indiában, és hosszú időre visszanyúló brit kormányzati-államigazgatási tevékenysége előtt dolgozott a Világbanknál és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is. Mirow négyéves megbízatása július 3-án jár le, brit utódja akkor váltja.

QP | Quality Placement

A korábbi EBRD-elnökválasztási években a bank éves közgyűlésének idejére rendszerint már megszületett az egyezség a részvényesek között a bank új vezetőjének személyéről, a döntés most azonban - nem utolsósorban a franciaországi elnökválasztások miatt - a londoni közgyűlésre maradt.

Az EBRD-t eddigi két évtizedes fennállása során német és francia elnökök vezették. Az EBRD elnökének kiválasztása általában bonyolult, politikával jelentős részben átszőtt folyamat. Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül.

Borult az egyezség?

Arról is állítólag hallgatólagos megállapodás volt eddig érvényben, hogy - cserébe azért, mert az EBRD székhelye annak idején Londonba került - Nagy-Britannia nem törekszik brit jelölt elnökké választására. Ez a többszörös egyezség látszik most borulni azzal, hogy London az idén mégis állított jelöltet - aki a részvényesek péntek esti titkos szavazásán meg is kapta a szükséges többséget.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök személyesen kampányolt Chakrabarti megválasztásáért, George Osborne brit pénzügyminiszter pedig a részvényesi szavazás eredményének ismertté válása után, péntek este kijelentette: Sir Suma azért kapta meg a voksok többségét, mert "ő volt a legjobb jelölt a tisztségre".

Osborne - aki alig néhány órával az elnökválasztás előtt Mirow-val együtt nyitotta meg az idei EBRD-közgyűlést, és megnyitó beszédében felsőfokú jelzőkkel dicsérte a német EBRD-elnök által elért eredményeket - hozzátette: az, hogy brit jelölt kerülhetett egy ilyen fontos európai intézmény élére, "mutatja Nagy-Britannia európai és globális befolyásának erejét és támogatottságát".

A Financial Times értesülései szerint mindazonáltal Párizs "szószegéssel" vádolta a brit kormányt, amiért az a hagyományokkal szakítva ezúttal jelöltet állított az EBRD-elnöki tisztségre. London ugyanakkor cáfolta, hogy valaha is létezett volna olyan informális egyezség, amelynek alapján brit jelölt nem kerülhet az EBRD élére.

A németek kihátráltak Mirow mögül?

Thomas Mirow, az eddigi elnök újjáválasztási esélyeit az is jelentősen rontotta, hogy Berlin - állítólag azért, mert magas euróövezeti tisztségekre, például az euróövezeti tagországok pénzügyminiszteri tanácsa, az Eurogroup élére szán német jelöltet - ezúttal "kihátrált" mögüle, és Párizzsal együtt a francia jelöltet, Philippe de Fontaine Vive-t, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökét támogatta.

A német, a francia és brit jelölt mellett az idén versenybe szállt az EBRD-elnöki tisztségért Jan-Krzysztof Bielecki volt lengyel kormányfő és Bozidar Djelic egykori szerb pénzügyminiszter is. Nekik gyakorlatilag nem volt esélyük, mivel olyan íratlan etikai szabály viszont valóban létezik, amelynek alapján EBRD-finanszírozásban részesülő országból nem választanak elnököt a bank élére.

Az EBRD élén eddig két német és három francia elnök állt. Az előző német EBRD-elnök Horst Köhler volt, aki később Németország államfője lett. A most leköszönő Thomas Mirow 2008-ban a pénzügyminiszter-helyettesi tisztségét hagyta ott az EBRD-elnöki megbízatásért.