Az amerikai kormányváltás következménye, hogy az USA újra csatlakozni fog az iráni atomalkuhoz, amelyet hat hatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország, Oroszország) kötött a perzsa országgal. Teherán ígéretet tett arra, hogy azzal párhuzamosan mérsékli nukleáris fejlesztéseit, ahogy a Donald Trump elnök idején - az alkut felrúgva - bevezetett Iránnal szembeni gazdasági szankciókat enyhítik. Erre mindkét oldalon lehet hajlandóság - derül ki a Financial Times (FT) előrejelzéséből, amelyben 2021 várható politikai, gazdasági, technológiai fejleményeit firtatja. (A lap összeállításának első részét itt olvashatja.)

Hasszán Rohani iráni elnök az egyezség egyik atyja, így politikai jövője ahhoz kötődik, mennyit hoz az iráni társadalomnak az ország elleni gazdasági blokád enyhülése. Ezzel párhuzamosan a Biden-adminisztrációban sok olyan szakember dolgozik, aki Barack Obama elnök kormányának tisztviselőjeként részt vett a megállapodás előkészítésében. Nagy kérdés, hogy a 2021-es iráni elnökválasztáson marad-e a mérsékelt teheráni vezetés hatalomban vagy egy keményvonalas politikus kerül hatalomra. Az utóbbi nem sok jót ígérne.

Irány fölfelé

A 2020-as 15 százalékos emelkedés után további kilenc százalékkal kellene erősödnie az amerikai S&P-500 tőzsdeindexnek ahhoz, hogy 2021-ben átlépje a 4000 pontos határt, ám az FT szerint összejön ez a forgatókönyv. Ha az oltásoknak köszönhetően lecseng a válság és nem indul valamilyen hatósági monopóliumellenes eljárás a nagy technológiai cégek ellen, illetve nem lódul meg az infláció, ami a kormányokat és a jegybankokat megszorító gazdaságpolitikára kényszerítené, akkor jöhet egy olyan fellendülés, ami a tőzsdéket is felpörgeti.

Az FT várakozása szerint a világ szén-dioxid-kibocsátása a 2020-as becslések szerint hétszázalékos visszaesés után visszatér a 2019-es szintre. Ebben a jóslatban nincs kockázat, ugyanis Kínába, amely egymaga a kibocsátás negyedéért felel, már 2020 végén közeledtek az adatok az egy évvel korábbihoz. Másrészt hiába akarnak a kormányok zöld forradalmat, a koronaválság miatt a gazdaságba öntött forrásaik jórészt még mindig a hagyományos iparágakat támogatják. Harmadrészt a 2008-as pénzügyi összeomlás után, ami kiütötte a gazdaságot, rövid idő alatt ugyanott tartott a világ a szén-dioxid-kibocsátás terén, mint előtte.

Az olaj ára az FT várakozása szerint 2021-ben hordónként 50 dollár felett fog tanyázni. Ezt részben a gazdaság várható fellendülése indokolja, részben az, hogy az OPEC és Oroszország, illetve néhány további az olajkartellen kívüli ország szövetsége a piac befolyására minden vitájuk ellenére ki fog tartani. Az olajexportban érdekelt országoknak ugyanis az lenne a lehető legrosszabb fejlemény, ha hirtelen akkorát ugrana a kínálat, hogy ellensúlyozná a gazdasági tevékenység felpörgéséből fakadó keresletnövekedést. Ezért oda fognak figyelni arra, hogy féken tartsák olajkivitelüket.

Jönnek a Zöldek, Orbán időt nyer

Az FT szerint csak olyan kormánykoalíció képzelhető el Németországban a 2021. szeptember végi parlamenti választások után, amelyben benne lesznek a Zöldek. A balról indult, immáron centrista párt, a karizmatikus Robert Habeck társelnökkel az élén akár a szociáldemokratákkal, akár a konzervatívokkal koalícióképes. Ha a CDU/CSU páros az utóbbi elnökét, Markus Södert a Zöldekkel barátságos bajor miniszterelnököt jelöli kancellárnak, az megolajozhatja a környezetvédők részvételét Németország kormányzásában 2021 ősze után.

Az FT nem várja, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja 2021-ben egy tagállam uniós támogatásainak felfüggesztését azért, mert annak kormánya megsérti a jog uralmának elvét. Ha az Európai Bíróság sokak reménye szerint gyorsan el is dönti, hogy ez a lehetőség nem sérti az európai alapszerződést, Brüsszelnek akkor is időre lesz szüksége, hogy kidolgozza a szabály alkalmazásának mechanizmusát. Így Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke - akinek kormánya az új regula legfőbb célpontja - fel tud készülni arra, hogyan védjen ki egy ilyen eljárást, ha az elindulna a magyar kormány ellen a 2022. tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt.

Váratlan jóslatok

Az elektromos autók értékesítésében áttörést hoz 2021 - véli John Gapper, az FT szakírója. Eddig ennek alakulását eltorzították az állami támogatások, Kínában például ezek adásával és visszavonásával párhuzamosan nőttek és csökkentek az eladások, ám a skandináv országokban és Németországban áttörtek a villanyautók. A Morgan Stanley bankház jóslata szerint 2021-ben több mint 50 százalékkal bővülhetnek az eladásaik, így részesedésük az összes autóértékesítésben a 2020-as három százalékról öt százalékra nőhet.

Talán meglepő várakozás, hogy az európai irodai dolgozók több mint fele vissza fog térni munkahelyére a home office-ból. Bár az utóbbit sokan kedvelték, nem kevesen vannak, akiknek gyerekeik vagy más hozzátartozójuk menedzselése miatt külön megterheléssel is járt a távmunka. A Morgan Stanley vállalatok körében készült felmérése azt mutatta, hogy 2021 nyarától az irodai dolgozók 28-30 százaléka újra az irodában ülhet majd, 11-14 százalékuk nem szeretné ezt, miközben a többség legalább egy napot távmunkában töltene. Az utóbbinak a 2020-as tapasztalatok alapján vélhetően nem lesz akadálya.