A tuti immunitás titka? Matasson denevérürülékben!

Nem sokat törődnek a koronavírussal azok a thaiföldi falusi emberek, akik denevérürüléket gyűjtenek trágyának mezőgazdasági felhasználásra, miközben feltételezések szerint a világot bedöntő kórokozó a denevérektől is származhat.
Komócsin Sándor, 2020. március 16. hétfő, 13:25
Fotó: AFP

Thaiföldi falusiak az éj leple alatt zavartalanul folytatják a denevérguanó gyűjtését, mit sem törődve azzal, hogy a tudósok egyik feltételezése szerint a koronavírus a denevérektől indulva más állatok közvetítésével juthatott el az emberek szervezetébe, néhány hónap alatt több mint 150 ezer embert megfertőzve - tudósított a Reuters. A gyűjtögetők Thaiföld nyugati részén egy barlangban dolgoznak, azért éjszaka, mert az ott lakók milliói ilyenkor vadásznak. Thaiföldön egyébként 114 koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván és egy haláleset volt.

Nem aggaszt a guanógyűjtés, mert a vírus nem innen származik - fogalmazott meg meglepően határozott véleményt a 65 éves Jaew Yaemjam, a guanót bányászó falusiak egyike. Ezt az elfoglaltságot jó páran évtizedek óta űzik, egy vödörnyi ürülékért egy dollárt kapnak. Elmondásuk szerint soha semmilyen betegséget nem kaptak a guanógyűjtés miatt. Pikul Temket helyi orvos szerint az ürülékkel a legkülönfélébb betegségek terjedhetnek, bár a Reuters riportjában szereplő barlangot minden héten fertőtlenítik.

A guanógyűjtés generációk óta folyik ezen a helyen, miután a barlang egy buddhista templom mellett van, és a szerzetesek vezetője kérte meg a falusiakat, hogy távolítsák el onnan, amit a denevérek elpotyogtatnak. A kibányászott termék vödörjének piaci ára hat dollár, a guanó gazdag nitrogénban, foszforban és káliumban, a szagos trágya az ültetvényeken átalakul illatos gyümölcsökké. Korábban puskapor- és robbanóanyag-gyártáshoz is felhasználták. Jaew elmondja, hogy 40 éve folytatja ezt a munkát, és soha nem volt beteg. Csak egy kendőt köt az arca elé - ennyi a védekezés a szag és a kórokozók ellen.

HOZZÁSZÓLÁSOK