A bankok láthatják kárát a bahreini lázadásnak

Az arab világon átsöprő lázadások egyik váratlan állomása, az Arab-öböl gazdag országai közé tartozó Bahrein méreténél sokkal nagyobb gazdasági kockázatot hordoz, mivel a térség jelentős pénzügyi központja - mutatott rá a Reuters.
NAPI, 2011. február 21. hétfő, 09:12

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A 715 négyzetkilométer területű, 1,3 milliós népességű - felerészben külföldiek lakta - miniállam bankjainak alapjai 10 milliárd dollár vagyont kezelnek. A pénzintézetek mérlegfőösszege 2002 és 2008 között 252 milliárd dollárra nőtt, majd a válság hatására 2010 októberére 217 milliárdra csökkent. Ha ez a pénz menekülni kezd - aminek egyelőre nincs jele -, az nagyon gyorsan leszívhatja az ország 3,77 milliárd dollárnyi devizatartalékát, egyben megfoszthatja Bahreint a pénzügyi szektor tevékenységének jótékony gazdasági hatásaitól. Az ágazat a GDP 25 százalékát termeli meg és az egyik legnagyobb foglalkoztató.

Bahrein sikeresen diverzifikálta gazdaságát - felkészülve a térség olajkincsének kimerülése utáni időkre -, a pénzügyi szolgáltatások mellett fontos kereskedelmi és ipari központ, évente négymillió turistát fogad, és sikerült megszereznie egy Forma-1-es futam rendezésének jogát, ami egymagában óriási jelentőségű idegenforgalmi látványosság.

Mindennek köszönhetően az ország egy főre eső éves GDP-je 40 ezer dollár, amivel a világ országainak rangsorában a 20. helyet foglalja el. Bár egyetlen bahreini sem él napi egy dollárnál kisebb jövedelemből, ugyanakkor sokan vannak, akik néhány dollárból próbálnak kijönni. A főként az indiai szubkontinensről érkezett vendégmunkások 2009-ig csak akkor vállalhattak állást, ha egy helyi kezes felelősséget vállalt értük. A foglalkoztatók sokszor begyűjtötték az útlevelüket, az építkezéseken dolgozók nem kapták meg az ígért fizetést. Hivatalosan 1,4 százalék a munkanélküliségi ráta, nyugati elemzők szerint azonban 15 százalék a valóságos adat.

A lázongások fő oka azonban nem a szociális elégedetlenség, hanem a vallási megosztottság. A lakosság 80 százaléka muszlim, ám míg a többség síita, addig a bahreini alkotmányos monarchiát az ország 1971-es függetlenné válása óta irányító al-Khalifa család szunnita. A síiták elnyomottnak tartják magukat és már a kilencvenes évek óta szerveznek tiltakozó akciókat. Bahrein stabilitása ugyanakkor alapvető érdeke a szomszédos Szaúd-Arábiának, amely elemzők szerint szükség esetén anyagi segítséget is ad a helyzet rendezéséhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK