Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nagy-Britanniában - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban - a hazai össztermék (GDP) április és június között 0,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévhez mérve, és 2,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei első negyedévben 0,4 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban, amely immár tíz negyedéve növekszik folyamatosan.

A kereskedelemben hozzáadott érték 1 százalékkal nőtt a második negyedévben, ami négy éve a legnagyobb ütem, és elsősorban a bővülő exportnak köszönhető. Szakértők szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy ez a hatás csak átmeneti, mert a font erős árfolyama miatt drágábbak lesznek a brit áruk külföldön. Emellett a kínai pénzpiacokon tapasztalható nyugtalanság is bizonytalanságot kelt.

A magánszféra beruházásai 2,9 százalékkal nőttek a második negyedben, ez egy éve a legmagasabb érték, és különösen jó hír a kormánynak, amely abban bízik, hogy szélesebb alapokra helyezheti a gazdaság megerősödését a válság után, amelyet eddig főként a fogyasztás táplált.

A háztartások 0,7 százalékkal költöttek többet a második negyedévben, ami némileg alacsonyabb az első negyedben mért 0,9 százalékhoz képest. A fogyasztói kedvet fűti a nulla közeli infláció és a 0,5 százalékos rekordalacsony jegybanki alapkamat, valamint az erősödő font.

A brit gazdaság tavaly a 2006 óta mért legnagyobb mértékben, 3 százalékkal bővült, és a brit jegybank, a Bank of England előrejelzése szerint idén is 2,8 százalékos növekedésre lehet számítani.

A robusztus növekedés szakértők szerint elvileg közelebb hozhatja a Bank of England első kamatemelését.

Mark Carney, a Bank of England kormányzója nemrégiben három olyan tényezőt említett, amely meghatározhatja a monetáris politika szigorításának ütemét. Az egyik az, hogy a GDP-növekedés üteme elégséges lesz-e a brit gazdaságban felhalmozódott kapacitástöbblet felszívásához; Carney ehhez 0,6 százaléknál nagyobb negyedéves összevetésű gazdasági növekedést tartott szükségesnek. Másik két kamatemelési kritériuma az egységnyi termékértékre jutó bérköltség emelkedésének gyorsulása és a maginfláció növekedése.