A FISH lesz az új PIGS?

A befektetők az eurózóna szétesésének közvetlen veszélye helyett most már inkább a növekedni képtelen, nagyobb európai gazdaságoktól tartanak.
Kasnyik Márton, 2013. február 21. csütörtök, 10:42
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdság csütörtöki számának cikke

A rövid távú pánikot felváltotta a nagybefektetők körében a hosszú távú aggodalom az eurózóna jövőjével kapcsolatban, és ez már egy új országcsoportot jelölő betűszóban is megnyilvánul − állapította meg Gillian Tett, a Financial Times szakírója. Az utóbbi két évben a befektetőket a PIIGS vagy a GIPSI − Portugália, Olaszország, Írország, Görögország és Spanyolország kezdőbetűiből az angolszász sajtó által különféleképpen összerakott, nem túl barátságos rövidítések − tartotta pánikban, ezen belül is a legjobban Görögország eurózónából való kilépésétől és az így fenyegető − a nemzeti valutához való visszatérés és az ezzel járó leértékelési − kockázatok miatt aggódtak.

Tavaly nyár óta azonban egy időre sikerült megnyugtatni a piacokat az eurózóna szétesésével kapcsolatban, és ugyan az ECB-nek köszönhetően a kötvénypiac stabilizálódott, a félelmek mégsem párologtak el teljesen. A hosszú távon jelentkező problémát azok a nagy eurózónatagok jelentik, amelyek hosszú ideje nem képesek növekedni: ezek a FISH országok (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia).

A FISH országokat eddig nem emlegették együtt, hiszen Hollandia és Franciaország inkább az eurózóna erősebb, versenyképesebb és ellenállóbb magjához tartozott − közelmúltbeli gazdasági fejlemények azonban mégis a gyengébb láncszemek közé lökik őket. Franciaország a beszerzésimenedzser-indexek alapján néhány hónapja látványosan leszakadt Németországtól, az ország bankjai továbbra is válságban vannak, és az új elnök gazdaságpolitikai irányának helyességéről sincsenek meggyőződve a befektetők. Az erősen exportfüggő Hollandiában pedig − a némi késéssel csak a közelmúltban indult − ingatlanpiaci árzuhanás és ezzel összefüggésben a jelzáloghitelek magas GDP-beli aránya (107 százalék, szemben a spanyolországi 52 százalékkal) okoz félelmet; a kiugróan eladósodott háztartások próbálják visszafizetni hiteleiket, a kormány pedig a recesszió miatt egyre újabb megszorításokra kényszerül.

Az alacsony munkabérekkel és versenyképesen exportáló vállalatokkal rendelkező Németországon kívül az eurózóna többi részében alig találni olyan országokat (és azokat is csak a kisebbek között), amelyek érdemi növekedésre számíthatnak. A német modell a legtöbb közgazdász szerint nem vehető át univerzálisan − a többi európai gazdaságban ezért hosszú évekig tartó stagnálás ijesztheti el a beruházásokat és teheti egyre nehezebbé az államháztartás finanszírozását.

 

FISH-adatok
Magánszektor adóssága/GDP (százalék, 2011)Államadósság/GDP (százalék, 2011)GDP-prognózis (százalék, 2013)
Franciaország160860,3
Olaszország129121−1,0
Spanyolország21869−1,5
Hollandia225660,4
Forrás: Európai Bizottság, IMF

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2013.02.21 15:10

@miklospeter: hat igen, a chf-ben denominalt kamatmarzs tobb pluszjovedelmet hozott a bankoknak 2009 ota, mint a bankado , illetve a bedolt es nem behajthato hitelek miatti veszteseg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2013.02.21 13:53

Nem FISH és nem is PIGS!
LÓHÚS!!!
Az új uniós csemege...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

miklospeter, 2013.02.21 13:42

@troll: kiegiszetenem a legutolso hozzaszolasat, hogy a gyakorlatban ezt megfejeli, hogy amikor aramlik befele a deviza, amit jelen esetben Ft-ra valtanak, akkor az erositi a Ft-ot, torlesztesnel meg epp ellenkezoleg, gyengiti. Tehat mintegy szinergiahataskent felvetelkor is javitja a hitelnyujto helyzetet es torleszteskor is. Az MNB meg nezte tetlenul. Nem csoda, ezt mondtak a kozpontbol hogy igy lesz jo. Jo lett. Nekik. Mindenfele kulonadostol is vastagon jo.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.02.21 12:35

ezek az adósságráták semmit nem mondanak, a lényeg az adósság eredete, tehát, hogy belöldi vagy külföldi forrásból származik-e a hitel.

mert a belső adósság nem befolyásolja a keresletet , a gdp-t ,mivel a pénz az országon belül mozog , csak az azt költő személye változik, az össz fogyasztás nem.
külfldi hitel esetben viszont teljesen más a helyzet, ha a pénz bejön, az felfújja a fogyasztást,a gdp-t, amikor viszont kimegy, a mélybe rántja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2013.02.21 12:20

@rw:
Sőőőt, sokkal találóbb :D:D:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html