A hallei gazdaságkutató-intézet tanulmánya szerint a berlini kormány még akkor is legalább 10 milliárd eurót takarít meg, ha az athéni kormány egy fillért sem fizet vissza tartozásaiból. Amennyiben viszont Görögországot sikerül talpra állítani, és Athén törleszti adósságait, közel 100 milliárd euró nyereséget könyvelhet el Németország. Ezt a tanulmány elkészítői arra alapozzák, hogy a válság kirobbanása után a befektetők biztonságot ígérő helyen akarták elhelyezni pénzüket, és erre Németország bizonyult a legígéretesebbnek.

A felszökött kereslet hatására a német államkötvények után járó hozamot fokozatosan csökkentették, ami óriási megtakarítást jelentett Berlinnek. A jelenlegi görög kormány megválasztásának hírére például 30 bázisponttal zuhant a német állampapírok hozama, mert a nemzetközi pénzpiacon kedvezőtlen fejleménynek minősítették a szélsőbaloldali és jobboldali pártok koalíciójának athéni győzelmét. A tanulmányból kitűnik az is, hogy Berlin akkor is legalább 10 milliárd eurót takarít meg a görög válság nyomán, ha Athén képtelen lesz adósságainak törlesztésére.

Kevésbé kecsegtet előnyökkel a kínai fizetőeszköz, a jüan árfolyamának ismételt leértékelése. Német elemzők úgy vélik, hogy Peking az intézkedéssel súlyos csapást mért az elmúlt években kialakult piaci egyensúlyra, és olyan bizonytalanságot vitt a rendszerbe, amely tartósan megváltoztathatja számos ágazat kilátásait, mert a devizákat, amelyekben elszámolják a velük kapcsolatos kereskedelmet, gyors árfolyamváltozások fenyegethetik.

Noha az elmúlt években csökkent a Kínába irányuló német kivitel, a jüan leértékelése után feltehetően zuhanni fog a német gépkocsik iránti kereslet, pedig a Mercedes, a BMW és az Audi komoly reményeket fűzött új modelljeinek kínai eladásához.