A most tapasztalt megugrást a globális fegyverkereskedelemben elsősorban a Közel-Keleten kialakult konfliktusok, Dél-Kínai tengeren éleződő feszültség és az Oroszország részéről a szomszédos országok irányában érzékelt fenyegetés együttesen fűtötték a Stockholm International Peace Research (SIPRI) tanulmánya szerint - írja a CNNMoney.

Az Egyesült Államok, amely messze a világ legnagyobb fegyverexportőre volt felelős az összes fegyverexport 33 százalékáért a 2016-al záruló ötéves periódusban - áll a jelentésben. Oroszország volt a második legnagyobb, Kína a harmadik legnagyobb exportőr.

Az Egyesült Államok tavaly nagyon sok fegyvert szállított, drága és stratégiailag fontos fegyvereket egyaránt, rakétarendszereket, megfigyelési és navigációs technológiát - mondta Aude Fleurant, a a SIPRI fegyverzet és katonai kiadási programjának igazgatója. Az Egyesült Államok súlya a globális fegyverkereskedelemben olyan nagy, hogy az elegendő az abban megmutatkozó trendek alakítására -tette hozzá. Fontos fegyvereket szállított legalább 100 ország számára az ebben az ötéves periódusban, szignifikánsan többet, mint bármely más exportőr ország.

Az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben exportált fegyverek 47 százaléka a Közel-Keleten kötött ki. A legnagyobb vásárlók Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Törökország voltak.

A Közel-Keleten sok ország érintett a szíriai és jemeni fegyveres konfliktusokban. Mások, mint például Irak a saját területén harcol felkelőkkel. A szíriai erőszakhullám nagyjából 6 évvel ezelőtt harapózott el, míg a szaúdiak által vezetett intervenció Jemenben közel két éve kezdődött - emlékeztet az összefoglaló. Mindeközben Irán viszonya feszült maradt sok szomszédos országgal.

A közel-keleti államok fegyverimportja eközben ebben az ötéves periódusban 86 százalékkal emelkedett az ezt megelőző öt évhez képest. A legnagyobb ugrás Szaúd-Arábia és Katar fegyvervásárlásaiban volt tapasztalható (212, illetve 245 százalék).

A növekvő olajvagyon lehetővé tette a közel-keleti országok számára, hogy felfuttassák katonai célú kiadásaikat, azonban ez nem várható, hogy tovább folytatódjon. Mivel a fegyverszállítási szerződések kifutása nagyon hosszú, most olyan kiszállításokat látunk, amelyekről a szerződések hosszú évekkel ezelőtt köttettek, amikor az olaj ára magas volt - mondta Fleurant. Szerinte az olaj árfolyamának zuhanása elkerülhetetlenül oda fog vezetni, hogy csökken majd a fegyverkereskedelem a régióban.

Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a délkelet-ázsiai országok fegyverimportja is - áll a jelentésben - ezt a Dél-Kínai Tenger térségében fellángoló terültei viták is segítették. A területen több fontos nemzetközi tengeri kereskedelmi útvonal is átfut és gazdag olaj és gázlelőhelyekben - emlékeztet a jelentés. Kína, Tajvan, a Fülöp Szigetek, Malázia és Brunei is jelentett már be terültei igényt a térségben található szigetekkel kapcsolatban. A feszültség 2014 óta növekedett meg a régióban, amikor Kína több homokzátony is szigetté fejlesztett, repülőtérrel, kikötőkkel és fegyverrendszerekkel látta el őket, s amerikai hadihajókat és repülőket figyelmeztetett, tartsák magukat távol azoktól.

A SIPRI szerint a régióban fegyvert vásárló országok főként fregattokat, tengeralattjárókat, ellátóhajókat, harci repülőket és hajó-elhártó fegyvereket szereztek be, főként a haditengerészetüket fejlesztették.