A jegybankok is tartanak az eurótól

Az adósságválságok és a hitelességi csorbák miatt könnyen elképzelhető, hogy veszít devizatartalék szerepéből az euró és az amerikai dollár, helyükre pedig bejuthat a kanadai és az ausztrál dollár
NAPI, 2010. június 22. kedd, 08:45

Az európai, amerikai és japán kormányzati hitelességi deficitek, a növekvő államadósságok miatt a világ központi bankjai egyre inkább úgy vélik, hogy változtatni kell a jegybanki tartalékok súlyozásán, így egyre fontosabb szerepet kaphat a kanadai és az ausztrál dollár - írja a Bloomberg.

Az orosz központi bank már felvette a portfoliójába a kanadai dollárt, és ezt nemsokára az ausztrál dollár követheti. A svéd jegybank pedig tartalékainak 5-5 százalékát tartja a két devizában.

Az IMF is változtathat az SDR (különleges lehívási jogok) jelenlegi súlyozásán: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) év végén fogja felülvizsgálni a jelenlegi arányokat és elemzők legalább 50 százalékos esélyt adnak arra, hogy az ausztrál és a kanadai dollár felvételt nyer a kosárba.

A domináns és a potenciális tartalékdevizák közti különbségeket jól szemlélteti az utóbbi hónapok árfolyammozgásai, az államadósságok mértéke, a monetáris politika és a reálgazdaság állapota is.

A japán GDP arányos államadósság 205, az egyesült államokbeli 60 százalékon áll, míg az ausztrál államadósság mértéke csupán 6,1 százalék, a kanadai áht deficit a tavalyi 4,8 százalékról pedig jövőre 1,6 százalékra csökkenhet.

A növekvő adóssággondokkal párhuzamosan, a devizák közti keresztárfolyamok is jelentősen változtak az elmúlt hónapokban: április 6-án 2008 július óta először a kanadai dollár többet ér, mint az amerikai zöldhasú - hétfőn 1,02 egyesült államokbeli devizát kértek el egy kanadai dollárért. Az ausztrál dollár egységéért áprilisban 93,7 centet kértek el, ami azóta ugyan gyengült, 87,7 centre.

A kanadai és az ausztrál monetáris politika is jócskán eltér a domináns devizákétól: június 1-én a Bank of Canada 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, ezzel jelentős felértékelődést elérve, míg Ausztráliában már 4,5 százalékon áll az irányadó ráta.

A reálgazdaság állapota is kedvezőbben tűnik a két országban: 2011-ben az ausztrál gazdaság 3,75 százalékkal, a kanadai GDP 3 százalékkal nőhet, míg az eurózónától csak 1,4 százalékos bővülést várnak a Bloomberg által megkérdezett szakértők.

Ugyanakkor nem várható, hogy domináns szerephez jusson ez a két deviza, mivel kötvénypiacaik jóval kisebbek és kevésbé likvidebbek: a kanadai kötvénypiac egytizede az amerikaiénak, míg az ausztrál csupán egyharmada a kanadaiénak.

HOZZÁSZÓLÁSOK