A diplomáciában "héjának" és nacionalistának tartott 58 éves politikusra a 478 alsóházi voksoló közül 328 szavazott. A felsőházban, a szenátusban 234-ből - újraszavazás után - 107 volt a mellette szavazók aránya, ez relatív többség, a második legtöbb voksot a balközép Japán Demokrata Párt (DPJ) új elnöke, Kaieda Banri kapta. (Az első szavazáskor egyikük sem került többségbe.)

Ezzel Abe - 2006-2007 után - immár másodszor lehet a távol-keleti szigetország kormányfője, ám ezúttal az utóbbi évek gazdasági válságától meggyengült ország élén és - főként Kínával - megromlott diplomáciai kapcsolatok közepette. Abe Sindzó azután léphet majd hivatalba, hogy Akihito császár hivatalosan is kinevezi őt.

Három év ellenzékben töltött idő után a Liberális Demokrata Párt visszatért a választók kegyeibe, akik csalódtak a Japán Demokrata Pártban: a DPJ csodákat ígért, de a vállalásokból jóformán semmit sem tudott valóra váltani, s nem volt képes visszaadni a lakosság erkölcsi tartását a tavaly márciusi nagy földrengés, szökőár és azt követő atombaleset után.

Abe Sindzó most azt ígéri, hogy kijavítja mindazokat a hibákat, amelyeket a DPJ három év alatt egymást váltó három miniszterelnöke elkövetett. Szemükre veti, hogy feldúlták a gazdaságot, rontották a kapcsolatokat a - kínai, koreai és orosz - szomszédokkal, felbosszantották az amerikai szövetségest, s mindezt anélkül, hogy az ország jól jött volna ki ezekből az ügyekből.

Inflációt és jengyengülést várnak

Japánban a sok beruházás miatt megerősödő iparvállalatok még talpon vannak, de a jellemzően óriási külkereskedelmi többlet mára elkopott, sőt, mínuszban van, a folyó fizetési mérleg viszont még pluszos (sok a lakossági megtakarítás), a tartalékszint tehát még magas. Igaz, az államadósság is óriási, a GDP 211 százalékán van, a költségvetés hiánya pedig a GDP 9,7 százaléka, ami Bahreinnel válvetve a világon hetedik legnagyobb éves deficitnek számít.

Közben a gazdasági növekedés stagnál, de negyedév/negyedév alapon már közel 1 százalékos mínuszban van, az inflációs ráta pedig -0,3 százalék, amivel Japán Svájcot megelőzve szintén világelső.

A pénz vásárlóerejének az erősödése, a defláció (ami egyébként recessziót okoz) szorításából kitörni képtelen nemzeti banktól mindenki a jen gyengítését, az infláció felpörgetését várja (0 százalékos kamatszinttel nem lesz egyszerű, pénzt kell nyomtatni), addig is a jent bivalyerős szinteken tartják, a fenntarthatatlanul magas GDP-arányos adósságszint ellenére is a japánok pénze a 2008 óta tartó válság egyik nyertese.