A szél segítségével állítható elő a legolcsóbban az áram Németországban és Nagy-Britanniában, mégpedig úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk az alternatív energiaforrások állami támogatásának költségcsökkentő hatását - derül ki a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) elemzéséből. Ez az első eset a világ legerősebb országainak (G7) történetében, hogy egy új energiaforrás le tudta győzni költséghatékonyságban hagyományos versenytársait.

Nem ez azonban a nagy hír, az igazi áttörés, amiről az energiaipar beszámolhat, hanem az, ami az Egyesült Államokban történik. Hogy megértsük miről van szó, előbb tisztáznunk kell egy energiagazdasági fogalom, a kapacitásfaktor jelentését. Az áramtermelő erőművek esetén azt mérik ezzel, hogy a létesítmény elvileg elérhető maximális kapacitásának hány százalékát használja ki működésének időszaka alatt.

Beindult a változás

Aki napenergiával akar áramot termelni, annak figyelembe kell vennie, hogy felhős időben kisebb lesz az erőműve hatékonysága, éjjel pedig nulla. Ezért ha úgy számol, hogy a legerősebb napsütésben 100 megawattóra energiát tud előállítani, akkor egy év alatt átlagosan ennek csupán 20 százalékát érheti el. Más szóval 20 százalék az erőműve kapacitásfaktora.

A gázzal és szénnel működő erőművek teljesítménye nem függ az időjárástól, így az USA-ban átlagosan 70 százalék a kapacitásfaktoruk. Csak azért nem 100 százalék, mert az időszakosan változó áramfogyasztás és a karbantartások miatt időnként le kell állítani az erőműveket. Ez a jó hatásfok azonban az utóbbi időben romlani kezdett.

A kapacitásfaktor alakulása (százalék)
2014. II. félév2015. I. félév2015. II. félév
Szén868585
Földgáz707062
Szélenergia323537
Napenergia161720
Forrás: Bloomberg

Önmagát erősítő folyamat

Először fordul elő az USA energiaiparának történetében, hogy az alternatív energia egyre kiterjedtebb használata csökkenti a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek kapacitásfaktorát. Ennek az az oka, hogy az előbbieknek nincs üzemanyaga, s ezzel üzemanyagköltsége. Ha egy szélfarmot, napelemrendszert, naperőművet létrehoznak, onnantól kezdve közel nulla költséggel termeli az áramot, miközben a szén- és gázerőműveknél tetemes tüzelőanyag-költséggel kell számolni.

Létrejön egy önmagát erősítő folyamat. Ahogy egyre több alternatív forrásból származó áram jelenik meg a piacon, úgy csökken a hagyományos módon termelt elektromos energia iránti igény. Ezért kevesebbet használják a gáz- és szénerőműveket, csökken a kihasználtságuk, következésképpen a kapacitásfaktoruk. Emiatt drágul a fosszilis energiahordozók felhasználása, ami ösztönzi az alternatívenergia-rendszerek terjedését.

Brutális rombolás

Az USA áramtermeléséhez 2014-ben mindössze öt százalékot adtak hozzá az alternatív energiára alapuló rendszerek. Súlyuk azonban exponenciálisan nő és már ma is elég jelentősek ahhoz, hogy hatást gyakoroljanak a szén- és gázalapú energia-előállítás költségeire - állítják a BNEF szakértői.

Két tényező miatt fontos az említett kapacitásfaktor mutatók változása. Egyrészt rámutat arra, milyen brutális felforgató hatással van az alternatív energia az elektromos energia piacára. Ma már nem lehet egyszerűen félresöpörni az új technológiát, mint akár csak néhány évvel ezelőtt.

Az alternatív energiaforrások költségei versenyképessé válnak, és az újfajta áramtermelés a korábbinál közvetlenebbül száll szembe a fosszilis tüzelőanyagokkal - hívja fel a figyelmet Luke Mills, a BNEF elemzője. Azt látjuk, hogy az utóbbiak elkezdtek kikopni az energiatermelésből.

Bajban az energiaszolgáltatók

A kapacitásfaktor változásának másik fontos hatása, hogy jelentősen növeli a szén- és gázerőművek építésének kockázatát. Az elmúlt évszázadban a magas kapacitásfaktor olyan tényező volt, amellyel mindig számolhattak a költségek és a bevételek kalkulálásakor. Most azonban ha egy áramszolgáltató dollármilliárdos erőműépítést tervez, akkor azzal kerül szembe, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebbet fogja üzemeltetni a létesítményt. Így kétséges, hogy az behozza-e az árát.

Kattintson a nagyításhoz!
Kép: Napi.hu

Ugyanennek éppen az ellenkezője igaz a szél- és a napenergiára, továbbá az új akkumulátortechnológiákra vonatkozóan. A szélenergia az USA-ban is a legolcsóbb áramforrássá vált tavaly. Igaz ugyan, hogy ebben még segített az állami támogatás, ám várakozások szerint tíz éven belül enélkül is olcsóbb lesz a szélenergiával termelt áram. Az ártámogatás 2017-ig marad érvényben.

A napenergia kissé lemaradt mögötte, de költségei gyorsan csökkennek, főként az új beruházási projektekkel járó várható kiadások. A BNEF számításai szerint az erőművek teljes életciklusát figyelembe véve a világ minden nagyobb régiójában nő a szén- és gázenergia-termelés költsége, míg az alternatív források felhasználásáé csökken.