A katasztrófa ma este csönget

A ma késő este bizalmatlansági szavazáson megbukhat a görög kormány, ami hónapokig tartó politikai bizonytalanságot eredményezhet, miközben az athéni államkasszából december elején az utolsó fillért is kifizetik.
Komócsin Sándor, 2011. november 4. péntek, 09:55
Fotó: Napi.hu

A drámai fordulatokban bővelkedő tegnapi görög belpolitikai színjátékhoz illő befejezésként este a jobb-közép ellenzéki párt Georgiosz Papandreu miniszterelnök lemondását követelve látványosan kivonult a parlamentből. Antonisz Szamarasz az Új Demokrácia párt elnöke emellett azonnali előrehozott választásokat követelt, amit korábban a kormányfő a lehető legrosszabb megoldásnak tartott, mondván: politikai bizonytalanságot kelt olyan időkben, amikor a kedvezményes hitelek tőgyén lógó országtól stabilitást várnak a hitelezők.

Korábban a kormányzó szocialista párt (Pasok) szembe fordulva Papandreuval kihátrált a népszavazás mögül, amelyen az EU és az IMF harmadik görög segélycsomagjának elfogadásáról döntöttek volna a görögök, és a szocialista politikusok - illetve az időközben saját ötletétől szintén visszatáncoló Papandreu is - felvette egy nemzeti egységkormány alakításának lehetőségét. A lényeg az lenne, hogy az ellenzék is támogassa a brutális megszorításokkal járó válságkezelés következő durva lépését.

Mi jó ég van itt?

Az Új Demokráca napközben jelezte, hogy nyitott egy olyan átmeneti kormány alakítására, amely egyrészt aláírná az uniós mentőcsomagot, másrészt előkészítené az előrehozott választásokat. Ez nagyjából akkor történt, amikor a kormány üléséről kiszivárgó hírek arról szóltak, hogy Papandreu fél órán belül benyújtja lemondását. Később az utóbbit cáfolták és a kormányfő arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy a mai bizalmi szavazáson támogassák kormányukat, mert így tudnak erős tárgyalóhelyzetbe kerülni az ellenzékkel

Szamarasz meglehetősen ingerülten reagált a cikk-cakkokra. Papandreu úr majdnem bedöntötte Görögországot, Európát, az eurót, a nemzetközi tőzsdéket, saját pártját, s mindezt miért is tette? - fakadt ki. Azért, hogy megzsaroljon engem és a görög közvéleményt? Vagy azért, hogy megerősítsem, amit napokkal ezelőtt elmondtam, nevezetesen, hogy elfogadom, hogy a mentőcsomagról szóló megállapodás elkerülhetetlen?

Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenzék támadta a csomagot, mondván: az nem tartalmaz semmit, amivel növekedésre serkenthetné a görög gazdaságot, és tegnapig nem volt szó arról, hogy megszavaznák a pakkot, amely ellen a kormányt átkozva napokon át tüntettek a görögök, általános sztrájkokkal bénítva le az országot.

Mégis felhizlalnák az IMF-et

A világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20-országok vezetői eközben cannes-i csúcsértekezletükön az eurózóna adósságválságát tartósan kezelő megoldásokon gondolkodnak. Várhatóan megvitatják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi erejének megerősítését - jelentette a BBC. Ez felmerült az IMF és a Világbank közgyűlésén is, Brazília és más feltörekvő országok pénzt is ajánlva támogatták volna a javaslatot, ám az USA akkor mereven elutasította az ötletet.

A G20-csúcs nagyjából a görög bizalmi szavazással egyidejűleg ér véget, a tanácskozás résztvevői frászban vannak attól a lehetőségtől, hogy az athéni kormány megbukik, ami tovább halaszthatja az első görög segélycsomag esedékes részletének átutalását. Ezt tegnap az EU vezetői felfüggesztették addig, amíg az ország kötelezettséget nem vállal a múlt héten kidolgozott harmadik pakk aláírására. A görög pénzügyminiszter azonban tegnap közölte: enélkül december 15-éig tudják finanszírozni a kormány kiadásait.

Egy lépést előre, kettőt hátra

Eközben az elemzőket egyre jobban aggasztja az olaszországi politikai bizonytalanság fokozódása is. Miután a római kormány szerda éjszakai ülésén képtelen volt összehozni egy teljes reformcsomagot, tegnap Silvio Berusconi hat korábbi támogatója nyílt levélben szólította a fel a kormányfőt, hogy mondjon le. A kabinet megállapodott ugyan a költségvetés átalakításáról, de nem tudott dűlőre jutni a tervei végrehajtását biztosító rendeletekről.

Ezért most újabb bizalmatlansági szavazás vár Berusconira, amit jó eséllyel elveszthet. Olaszország jelenti a kulcsot az eurózóna válságában, mivel az ottani folyamatok fogják eldönteni, hogy működőképes-e az európai vezetők válságkezelési politikája - mondta ezzel kapcsolatban Luigi Speranza, a BNP Paribas elemzője.

Beszólások a G20-on

A G20-csúcson jelen lévő újságírók tegnap délután ahelyett, hogy a világ vezetői körül sertepertéltek volna, a tévék előtt álltak és a görög parlamenti közvetítést nézték. Eközben elhangzott egy-egy megjegyzés, amelyet a BBC azért megpróbált kiszűrni a háttérzajból.

Barack Obama amerikai elnök szerint az eurózóna pénzügyi válsága maga alá temetheti a világot. Kína jelezte, hogy nem gondolkodik az európai biztonsági alap pénzügyi támogatásán, amíg Görögországban nem rendeződik a helyzet. Hu Csin-tao kínai elnök azt mondta, hogy nem gondolkodnak a jüan erősítésén. India és Kanada ellenzi a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. A G20 egyetért abban, hogy szemügyre kell venni a hitelbiztosítási felárak (CDS) piacát. Sok európai vezető szerint az ezen folyó spekuláció erősítette fel az adósságválságot.

HOZZÁSZÓLÁSOK