Aki nem járt még egy szibériai olajkútnál, az nem tudja elképzelni, milyen brutálisan nehéz olajat bányászni Oroszországban - kezdi helyszíni tudósítását Olga Ivsina, a BCC tudósítója. A riporter egy nyugat-szibériai kutat keresett fel, amely kétórás autóútra található Szalim falutól. Ez utóbbi településről kapta nevét az egyik nagy helyi olajmező, illetve az ezen tevékenykedő Salym Petroleum nevű cég.

A legközelebbi repülőtér 300 kilométerre található - ez megfelel Budapest és Belgrád távolságának légvonalban. A hőmérséklet mostanában mínusz 26 Celsius-fok, de a helyiek elárulták az újságírónak, hogy télen mínusz 40 fok számít normálisnak. És nem ez a legnagyobb baj: az orosz olajiparnak sokkal keményebb kihívásokkal kell megküzdenie a szibériai fagynál.

Az egyik le, a másik fel

Az alapképlet egyszerű: az olaj világpiaci ára esik, miközben a kitermelés drágul, miután az olcsó lelőhelyeket régen kimerítették, az újak pedig egyre nehezebben elérhetőek. Ezekre a gondokra ráraktak egy nagy lapáttal az Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett nyugati szankciók, amelyek létfontosságú technológiától fosztják meg az olajipart.

Egyre nehezebben tudjuk felszínre hozni az olajat - panaszkodott a BBC riporterének Petr Fedorov, a Salym Petroleum egyik fúróplatformjának felügyelője. Az új projekteket egyre keményebb feltételek mellett kell elindítanunk, különösen a tengeren és az Északi-sarkkörön túl. Ezeket a gondokat tetézi, hogy Oroszország nagyobb részt importálja azokat a berendezéseket, amelyek segítségével a nehezen elérhető helyeken bányászkodnak.

Karbantartás

Ezt a technológiabehozatalt szakították meg a szankciók. Az Exxon Mobil felfüggesztette közös északi-sarki tevékenységét az orosz Rosznyefttyel. A Shell ugyanezt tette Hanty-Manszijk régióban, ahol a Gazprom Nyefttyel együtt egy olajpalaprojekten dolgozik. A Salym Petroleum hasonló feltárásai lelassultak ugyan, de a cég állítása szerint nem álltak le teljesen.

A szankciók azonban nem csupán az új mezők kitermelésének megkezdését nehezítik, hanem a meglévőkön is gondot okoznak. Elmaradnak ugyanis a szükséges javítások, elakadt az alkatrész-utánpótlás. Ez nagyobb gondot okoz az olajcégeknek, mint az új lelőhelyek feltárása - állítja Vitalij Buszev olajipari szakértő. Az Északi-sarkon túli projektek megkezdése csúszhat, de folyamatos munkát lehetővé tevő karbantartás nem állhat le.

Hanyatló trend

Az orosz költségvetés több mint fele az olaj- és gázipar bevételeinek adóztatásából származik, ezért - hogy szinten maradjon az állam jövedelme - minden kimerült mezőt azonnal újjal kell pótolni. Ennek ellenére a szankciók bevezetése előtt úgy becsülték, hogy 2020-ig 11,5 százalékkal esik vissza az olajkitermelés Nyugat-Szibériában. Ez a hanyatlás az új helyzetben gyorsabban bekövetkezhet. Alekszander Novak energiaügyi miniszter szerdán azt mondta, hogy jövőre az ideinek megfelelő napi 10,5 millió hordós szinten tarják az olajkitermelést, ám egyes szakértők már ezt is kétségesnek tartják.

A helyzet tényleg riasztó - mondja Alekszander Havkin, az orosz tudományos akadémia olaj- és gáztudományi intézetének professzora. Elméletileg tudnánk helyettesíteni a nyugati berendezéseket hazaikkal, ám ehhez valakinek el kellene kezdeni ezeket gyártani. A cégek azonban nem tesznek semmit, várják, hogy mi lesz az ukrán válság vége, miközben az idő ellenünk dolgozik.

Oroszországnak innovációra, például a nanotechnológia fejlesztésére lenne szüksége ahhoz, hogy növelni tudja olajkitermelését - mondja Havkin. Ez azonban befektetéseket igényelne, amit irreálissá tesznek a nyugati szankciók, amelyek miatt nyomás alá kerültek az energiavállalatok és a kormány bevételei is.