A kormányt és a bulvárlapokat hibáztatják a károsultak

Szerbiában és Boszniában egyre nő a harag amiatt, hogy az emberek jelentős része szerint a kormány nem lépett időben védelmükben, késtek az intézkedések és a segítség, a kapkodás és a bulvárlapok pedig csak a pánikot szították.
Napi.hu, 2014. május 22. csütörtök, 17:01
Fotó: MTI/EPA

Az árvíz lassú elvonultával egyre több a kritikus hang a mentések szervezésével és a tájékoztatással kapcsolatban. Az obrenováciak, akiket leginkább sújtott a szerbiai árvíz, úgy tűnik, joggal szidják a hatóságokat. A mintegy 25 ezer lakosú városban 14-en haltak meg az árban és több mint 24 ezret kitelepítettek, s a helyzetet az emberek szerint súlyosbította, hogy a helyi vezetés túl későn figyelmeztette őket, és zavaros információkat adott.

A Balkan Insight drámai, az eseményeket szinte óráról órára követő beszámolója szerint az időjárás-jelentés már május 13-án, kedden figyelmeztetett az árvízveszélyre, de másnap a város polgármestere, Miroszlav Cuckovics biztosította a lakosságot, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet és azt javasolta, ne hagyják el otthonaikat. Csütörtökön a Tanjug hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a város térségét rendszeresen sújtják az árvizek, és a problémát nem a helyi, hanem az országos szintű szerveknek kell orvosolniuk.

Még aznap este is arra buzdítottak, hogy ne meneküljenek a városból, mert mint mondták, nem akartak pánikot kelteni - péntek hajnalra pedig elérte a várost az árhullám. Ezután csak nőtt a zűrzavar - miközben a miniszterelnök a televízióban könyörgött a lakosoknak, hogy hagyják kitelepíteni magukat, a 30 kilométerre levő Belgrád polgármesteri hivatala - ki tudja miért - a már nagyrészt víz alá került és áramellátás nélkül maradt város lakóinak azt tanácsolta, maradjanak otthon. A mentésre érkezők nem rendelkeztek megfelelő felszereléssel, s a kimentettek nem tudták, hova fordulhatnak segítségért.

Egyes vélemények szerint a helyzetet súlyosbította a politikusok és a bulvársajtó hisztérikus reagálása a katasztrófára. A bulvármédia internetes oldalait elárasztották a rémhírek, olyan fotók, amelyekről nem lehetett tudni, hol és mikor készültek, beszámolók árdrágító boltosok megkövezéséről. Nem segített megnyugtatni az embereket az állami televízió sem, amikor a kormány pénteki rendkívüli üléséről adott 1 perces riportjában Alakszandar Vutyics kormányfőt mutatta, amint értelmetlen parancsokat üvöltözött legközelebbi munkatársainak.

Boszniában - ahol a lakosság negyedét sújtotta az árvíz - se jobb a közhangulat. A bosnyák és az ország másik felét alkotó Szerb Köztársaság május 14-én, a válság első napján befagyasztotta az árakat, ez azonban a boltosokat nemigen érdekelte, és drágítottak, sőt állítólag már a segélyként kapott élelmiszereket is elkezdték árusítani. A károsultak felháborítónak tartják, hogy a kormány csak a katasztrófa ötödik napján nyitotta meg a stratégiai tartalékokat, azonban a hivatalos vélemény szerint erre nem is volt szükség, annyi adomány érkezett és érkezik magánszemélyektől és külföldről. Ez utóbbi azonban a hírek szerint nem mindig jut el az árvíz károsultjaihoz.

A Republika Srpskában bírálatok érték Milorad Dodik elnököt, amiért az a katasztrófa csúcsán Belgrádba utazott, hogy a szerb kormányfővel tárgyaljon - akinek pedig éppen elég elfoglaltságot adott a saját országát sújtó árvíz.

HOZZÁSZÓLÁSOK