Riasztó méreteket ölt a korrupció a felsőoktatásban Európában - derült ki abból a felmérésből, amelyet uniós tagországok egy mintájában végeztek el a brit YouGow internetes közvélemény-kutató intézet munkatársai. A német Milata KG tanácsadó cég megrendelésére készült vizsgálatban 5217 diplomást kérdeztek meg tíz európai országban arról, hogy találkozott-e korrupcióval egyetemi vagy főiskolai tanulmányai során.

A megvesztegetést vagy más csalást négy területen - a felvételi, az osztályzás, a diplomakiadás (beleértve a PhD-doktori szintet is), illetve az oktatók utánpótlásának területén - vizsgálták. Ez az eddigi legnagyobb kutatás, amely az európai egyetemeket fertőző korrupciót elemzi. A legjobban a brit és a svéd, a legrosszabbul az olasz és a spanyol felsőoktatási intézmények jöttek ki a felmérésből.

A középmezőnyben szereplő országok közül Németország azért csúszott el a vizsgán, mert sok PhD-hallgatónál tapasztaltak plagizálást, illetve sokan jutnak oktatói álláshoz jó kapcsolataiknak köszönhetően. Csehországban az egyetemre kerülés kiskapuit nyitják tágra.

Korrupciós index
OrszágOsztályzat* (pont)
Nagy-Britannia44
Svédország63
Franciaország86
Lengyelország88
Magyarország107
Németország115
Csehország127
Románia139
Olaszország145
Spanyolország170
*Pontozás annak alapján, hogy egy adott országban a megkérdezettek hány százaléka találkozott legalább egyszer korrupcióval felsőoktatási tanulmányai során.
Forrás: Milata KG

A válaszadókat arra kérték, hogy árulják el, hányszor találkoztak korrupcióval egyetemi tanulmányaik során az említett területeken. Az akadémiai korrupció jelenségét a következőképpen definiálták. Amikor tudományos és oktatási kérdésekben nem tudományos és oktatási szempontok alapján születik meg a döntés, hanem csúszópénz, vagy ajándékok, vagy családi kapcsolatok, vagy párthovatartozás figyelembe vételével, vagy oly módon, hogy szándékosan elmulasztják a vizsgák tisztaságának ellenőrzését.

Sok a pancser oktató

A korrupció legmagasabb szintjét a vizsgálati területek közül az osztályzás során tapasztalták a kutatók. A megkérdezettek válaszinak medián átlaga szerint az esetek 32 százalékában fordul elő csalás az osztályzásnál. A legkevésbé rosszul a PhD-diplomák megszerzése szerepelt: ezek 11 százalékát adják oda - pestiesen szólva - "pofára".

A hallgatók, az oktatók felvétele és a diplomák megszerzése során nagyjából 20 százalékra jött ki a svindli aránya. Ebből a tudományos munkatársak jelentős részének (23 százalékának) érdemtelen felvétele számít igazán meglepetésnek.

A nők kisebb arányban számoltak be arról, hogy korrupcióval találkoztak egyetemi-főiskolai éveik alatt, mint a férfiak. A legnagyobb különbség Spanyolország esetén adódott: ott a férfiak 40 százaléka látott csalást az említett területek valamelyikén, míg a nők esetén 29 százalék volt ez az arány.