Nem a "brain drain", az úgynevezett agyelszívás, hanem a "brain circulation", vagyis a kutatók mobilitása a jellemző Európára, mert nagyjából ugyanannyi kutató érkezik Magyarországra, mint amennyi kiutazik − állapította meg Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca stratégiai államtitkára A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban című kétnapos nemzetközi konferencián, amely Magyarország EU-elnöksége időszakában a szakrendezvények sorának kiemelkedő és egyben egyik záró programja volt. A 38 országban működő, európai kutatói mobilitást támogató Euraxess program magyarországi koordinátora, a Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány által szervezett eseményen a kutatónők helyzete is kiemelt témaként szerepel, mert mint Brigitte Mühlenbruch, az Európai Kutatónők Platformjának elnöke elmondta, a mintegy másfél millió európai kutatónak átlagosan csak mindössze 19 százaléka nő. Magyarországon ez az arány megegyezik az európai átlaggal, Németországban azonban mindössze 12 százalék a nők aránya a kutatói helyeken.

Véleménye szerint ez azért is fordulhat elő, mert a kutatónők még mindig nem eléggé elismertek, a társadalmi elfogadottságért, illetve az egyenlő bérezésért még mindig küzdeniük kell. Az arány javítása érdekében elsősorban olyan programokat kellene kínálni, amelyek megfelelőek lennének a nők számára is, akár családos, akár rövid távú mobilitási projektekkel, mert "Európának szüksége van a tudományra, a tudománynak pedig szüksége van a nőkre" − hangsúlyozta a szakember.

Uniós elnökségi féléve által biztosított kiemelt pozíciójában Magyarország fontosnak tartotta, hogy az innováció, az európai kutatói mobilitás kérdése kellő figyelmet kapjon. A k+f-ben rejlő lehetőségek kiaknázását megcélzó Innovatív Unió program a társadalom egészét érintő kihívásokra hatékony megoldást kínáló tudományos innovációra összpontosít. A konferencián szó volt az Európában példaértékű gyakorlatokról is. A britek például intézményi szinten karolják fel a kutatói karrier ügyét, és így az egész országra kiterjedő, a kutatói életpálya minden szakaszán átívelő, átfogó tervet dolgoznak ki − a gyermekkori tehetséggondozástól a tapasztalt kutatóknak kínált lehetőségekig. Horvátország a közelmúltban határozott lépéseket tett a kutatói karrierek előmozdítására: kormányzati szinten is támogatják, hogy a hazai és külföldi kutatóknak vonzó és kiszámítható munkakörülményeket és karrierfejlesztési lehetőségeket kínáljanak az állami kutatóintézetek, valamint bevezették a kutatói vízumot, megkönnyítve a beutazó kutatók dolgát. Ausztria kétnyelvű, egységes online adatbázist épített ki, amelyben összegyűjtve mutat be minden nemzeti finanszírozású ösztöndíjat és egyéb lehetőséget.