A látszat csal: Orbán és Putyin nincs jóban

Sokak feltételezésével ellentétben Magyarország csúszását az illiberális rendszer felé nem Vlagyimir Putyin inspirálta és nem támogatja ezt a folyamatot. Közte és Orbán Viktor közt nincs barátság vagy értékközösség, még közös érdekeik is ingatag alapokon nyugszanak – állítja egy politológus.
Komócsin Sándor, 2017. augusztus 29. kedd, 11:20
Fotó: MTI Fotó

A külföldi megfigyelők úgy látják, hogy a magyar-orosz kapcsolatok alapvetően jók és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét tekinti mintául saját illiberális államának kialakításakor - kezdi háttércikkét a Moscow Timeson Jarábik Balázs, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace ösztöndíjasa.

Az orosz elnök második látogatása idén Budapesten látszólag ezeknek a kiváló kapcsolatoknak tudható be - Putyin soha azelőtt nem kereste fel egy EU-tagállam fővárosát kétszer 12 hónapon belül. A debreceni egyetem tiszteletbeli polgári címe, amelyet az orosz elnök kapott szintén a jó viszony bizonyítékának látszik.

Becsapós ám!

Csakhogy könnyen lehet, hogy a látszat csal - véli a politológus. Már a látogatás körülményei gyanúra adnak okot. A magyar külügyminisztérium szerint Putyint a dzsúdó-világbajnokságra hívták meg, míg az orosz külügy azt kommunikálta, hogy Orbán invitálására érkezett az országba.

Mások a körülmények a februári vizittel összevetve is. Akkor az EU Moszkva elleni szankcióinak esedékes meghosszabbítása adott súlyt az orosz elnök érkezésének és sajtótájékoztatót is tartottak a felek, ami most elmaradt. Ha volt olyan illúziójuk, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump pragmatikus viszonyt alakíthat ki Putyinnal, akkor februárban még bízhattak ebben, míg mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy szó sem lehet erről.

Februárban Orbán nem igazán magabiztosan állt az újságírók elé. A két vezető nyilatkozatai a paksi bővítéshez kínált 10 milliárd eurós orosz hitelről ellentmondtak egymásnak - Budapest lamentálni kezdett a kölcsön feltételein, mondván: azok nem kellően kedvezőek a magyar fél szempontjából. Emellett Ukrajna ügyét is másként ítélték meg - Orbán végül nem vétózta meg a márciusi EU-csúcson az Oroszország ellen 2014-es ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett uniós szankciókat.

Gyorsítani akart

Az orosz elnök mostani látogatásának hátterében az lehet, hogy fel akarta gyorsítani a paksi bővítés kivitelezését és simábbá akarta tenni a hosszú távú gázszállátási egyezmény megkötéséről folyó tárgyalásokat - véli a szakértő. Mivel mind a magyar, mind az orosz rendszer jellemzője, hogy a döntések a legfelsőbb szinten születnek, logikus, hogy a legfelsőbb vezetőknek gyakran kell találkozniuk.

A tervek szerint összesen 12,5 milliárd euróba kerülő Paks 2 projektre ugyan rábólintott az Európai Bizottság, ám a végrehajtás lassan halad. Ennek fő oka az lehet, hogy bár a magyar részvételt 40 százalékra lőtték be, nincs olyan magyar vállalat, amely rendelkezne a nukleáris létesítmények építésében való részvételhez szükséges bizonyítványokkal. A debreceni egyetem a tiszteletbeli cím adásával éppen az ilyen típusú képzéshez akarja megszerezni az orosz államfő jóindulatát.

Többféle gázügy

A gáz szintén kulcsfontosságú ügy a feleknek. Az oroszoknak mostanában gondjaik vannak Európával. A Gazpromnak küzdenie kell európai piaci részesedése megőrzéséért: hírek szerint 65 itteni szerződését kellett felülvizsgálnia 2015 óta. Magyarország is keményen alkuszik: a bizonytalan piaci helyzetre hivatkozva két éve elhalasztotta az új hosszú távú gázmegállapodás aláírását.

Ugyanakkor Budapest támogatja a török áramlat gázvezeték meghosszabbítását Európába, mondván: ez az egyetlen reális lehetőség a gázbeszerzés sokágúvá tételére. (Ez a csőkígyó a Fekete-tenger fenekén szállít majd orosz gázt a török-görög határra.)

A Moscow Times cikkírója emlékeztet arra, hogy míg Lengyelország és a balti államok hajlandóak többet fizetni az orosz gáz alternatíváiért (a norvég és az amerikai gázért), addig Orbánnak csak az ár számít - 2014-es választási győzelméhez hozzájárult a nem kis részben az olcsó energiahordozóra alapozott rezsicsökkentés.

Emellett a Gazprom érdekelt a magyar gáztározási kapacitások kihasználásában. Miután a 2019-es ukrajnai választások előtt sanszos egy újabb ukrán-orosz gázvita, amely elzárhatja az ukrán gáztranzitot, ebben az esetben a Magyarországon bespejzolt gázból szolgálhatnák ki ügyfeleiket.

Nehézségek

Az orosz-magyar kapcsolatok elmélyítését megnehezíti az is, hogy a magyar társasdalom jelentős többsége Európa-párti. Erre alapozva az ellenzék a 2018-as választást részben úgy tálalja, hogy azon az EU és Oroszország között kell választaniuk a szavazóknak. Emellett a pragmatikus orosz kapcsolatok ellenére az ország derékig benne áll az euro-atlanti kapcsolatrendszerben.

A budapesti kormány sokat hangoztatott keleti nyitási politikája nem jutott túl a propagandán és Magyarország csúszását az illiberális berendezkedés felé nem Putyin inspirálta és az orosz államfő nem is támogatja azt. Ez inkább gyökerezik az ország politikai és kulturális hagyományaiban: az egypártrendszerek vissza-visszatérésében és az állampolgári öntudat hiányában, amely húzza az országot egyfajta neofeudalizmuz felé.

A Carnegie ösztöndíjasa idézi Rácz András megállapítását az elmúlt évek magyar-orosz kapcsolatairól. Az elemző szerint ezt sem közös értékek, sem hosszú távú szövetség nem alapozza meg. Miután közös érdekeik is ingatag alapokon állnak - lásd a paksi hitel körüli vitát, vagy a hiányzó magyar atomszakértelmet, vagy a gázszerződéssel kapcsolatos ellentétet - kemény alkudozások várhatók Budapest és Moszkva között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.08.30 13:56

ki az a pakisztani migrans a putyin mellett? :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2017.08.30 10:52

Már a legalja propaganda kattintásvadász címből lehetett tudni, hogy ez csak Komócsin elvtárs műve lehet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2017.08.30 07:58

Ha az EU megbuktatta volna paks2-t jót tett volna orbánnak és a magyar népnek, de már nem vagyunk olyan jóba, hogy ezt megtegyék, és ha a népnek nincs annyi esze, hogy elsöpörjék, tanuljon a saját kárán, gondolja az EU
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2017.08.29 19:00

@pastorius: a lakosság számát tekintve talán az első tízben sincs a világon. Talán 140-150 millió orosz van összesen. És mégis a 3-4 milliárdos világ nagy részét befolyásuk alatt tartják...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.08.29 18:37

>Orbán és Putyin nincs jóban<
mindenesetre jól megtévesztik az egyszerű halandó nempolitológust
hányszor jönne évente putyin?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html