A magyar GDP összegét nyeli el a zombi atomerőmű

A szakértők 100 milliárd dollárra, azaz a magyar GDP-t közelítő összegre teszik a 2011. márciusi japán földrengésben és cunamiban leolvadt fukusimai atomerőmű okozta károk kezelésének költségét. Egyebek mellett a Tiszántúl felének megfelelő területet kell megtisztítani a radioaktív szennyezéstől.
Napi.hu, 2013. október 8. kedd, 10:55
Fotó: Napi.hu

A néhai fukusimai Daiici atomerőmű tulajdonosa, a Tokyo Electric Power (Tepco) 83 milliárd dolláros értékével még mindig Ázsia legnagyobb áramszolgáltatója - derül ki a Reuters összefoglalójából. Részvényeinek ára háromszorosára nőtt idén, rövid távú adóssága névértékén forog, a bankok meghosszabbították a cégnek nyújtott hiteleiket. A dolgok úgy állnak, mintha minden a legnagyobb rendben lenne annak ellenére, hogy a cég 27 milliárd dollárt bukott 2011 márciusa óta, amikor a hűtővizet pumpáló generátorokat elöntötte a hetes erősségű földrengést követő cunami, leállítva hűtést, ami három reaktor leolvadásához vezetett.

A japán legnagyobb bankjait magában foglaló hitelezőcsoport 5,9 milliárd dollárnyi hitelt nyújt a Tepcónak, amit részben a korábbi tartozások újrafinanszírozására használnak fel. A cég engedélyt kért a hatóságoktól egy másik erőműve, a Kashiwazaki Kariwa hét reaktorának újraindítására. A kormány a katasztrófát követően leállította az összes japán atomerőművet, újraindításuk csak mostanában került szóba, miután hiányuk miatt megdrágult az energia és a csúcsidőkben áramkimaradások is vannak.

Kabuki

A Tepco azt állítja, hogy ha beindíthatja a másik erőművet, akkor havonta egymilliárd dollárral csökkentheti az áramtermeléshez felhasznált energiahordozókra fordított kiadásait. Ennek köszönhetően már a jövő márciusban végződő üzleti évben nyereséges lehet - húzta el a mézesmadzagot a hatóságok orra előtt a vállalat vezetősége. A kormánynak figyelembe kell vennie, hogy a vállalat 29 millió háztartás és vállalat áramellátásáról gondoskodik.

Ez az egész kabuki - mondja Tom O'Sullivan, korábbi befektetési bankár, a független Mathyos energetikai tanácsadó cég alapítója. A japán szó a politikai színjáték megfelelője. A kereskedelmi miniszter azt mondja, hogy a Tepco jól teljesít. A cég elnöke az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik. A bankok továbbgörgetik a szolgáltató hiteleit. Az egész egy megrendezett prezentáció a Tepco súlyos problémáinak elfedésére.

Nagy TRÜKK

Az előbbi értékelést támasztja alá a nyereséggel kapcsolatos trükközés. A Reuters becslése szerint az áramszolgáltató 21 milliárd jen (216 millió dollár) üzemi veszteséggel zárhatja az üzleti évet. Ami azonban a nettó profitot illeti, ott 409 milliárd jenes pozitívumot mutathat ki a cég, mivel elszámolja a baleset miatt kitelepített emberek kártérítésére létrehozott állami alaptól befolyó esedékes összeget.

A cégvezetés azt állítja, hogy ha nem engedik beindítani a Kashiwazaki Kariwát, akkor költségcsökkentéssel érnek el nyereséget - pont úgy beszélnek, mint egy normális tőzsdei cég vezetői. A tervek szerint márciusig különböző vagyonelemek eladásából 700 milliárd jen bevételt érnek el - 2011 óta 900 ingatlantól váltak meg, köztük a cég Tokió előkelő üzleti negyedében lévő székházától.

Nagy valóság

Dicsőség helyett szégyen
A boldog békeidőkben dicsőség volt a Tepcónál dolgozni, míg most előfordul, hogy a cég főhadiszállását elhagyó alkalmazottakat hangos tüntetők fogadják. Az egykor irigyelt jövedelmek a vezetők esetén negyedükkel, az alkalmazottaknál ötödükkel zsugorodtak. A jelenlegi létszám 37 ezer - a katasztrófa óta 1400-an hagyták el a céget. A legjobb munkatársakat elszipkázták a versenytársak, és nagyon nehéz gondoskodni az utódlásukról.

Eközben néhány "icipici" probléma a háttérben marad. A kormány ötezermilliárd jenes (51,6 milliárd dollár) hitelkeretet nyitott a 160 ezer kitelepített ember kártérítésére, ám a Tepco jelezte, hogy ez nem lesz elég. A leolvadó reaktorokból a környezetbe került radioaktív anyagok (a csernobili katasztrófai idején kiszabadult szennyezés 10-30 százalékának megfelelő mennysiég) nagyjából a Tiszántúl felének megfelelő területet ért el, amit meg kell tisztítani. Egy Balatonnyi terület legalább 100 évre lakhatatlanná vált.

A Japan Center for Economic Research független gazdaságkutató intézet 100 milliárd dollárra becsli a teljes kármentesítés összegét. A legnagyobb gond, hogy a Tepco összes kötelezettsége átláthatatlan - mondja CV Ramachandran, az AlixPartners tanácsadó cég vezető szakértője. A becslések széles skálán mozognak és a legutóbbi talaj- és vízszennyezések csak növelik a költségeket.

Hitelezni vagy nem hitelezni?

Az utóbbival arra utalt, hogy a még mindig forró leolvadt reaktorok hűtésére használt vizet a szabadban létesített medencékben tárolják, amelyekből újra is újra radioaktív anyagokat tartalmazó víz kerül a környezetbe. A létesítmény környezetében lévő talajvíz szintén szennyeződik. Szakértők szerint a Tepco képtelen megbirkózni a víz megtisztításával, amire egyébként létezik technológiai megoldás. A tartós hűtéshez gigantikus jégszekrénnyé kell átalakítani az erőmű környezetét, amely lefagyasztja a létesítményt körülvevő talajt. Ezt a rendszert állami támogatást élvező projektben építik ki.

A számos megoldatlan probléma miatt nem tudjuk, valójában milyen cég is a Tepco, hogy hitelezhetjük-e továbbra is vagy sem - ismeri el egy vezető japán banktisztviselő. Fogalmuk sincs, hogy van-e egyáltalán a vállalatnak jövője.  A néhány hónapon belül lejáró, névértékükön forgó Tepco-hitelek biztosítása hatodára csökkent a két és fél évvel ezelőtti szinthez képest. A hosszabb távúak névértékük 70 százalékát érik a korábbi 50 százalék helyett. A szolgáltató tőzsdén forgó részvényeit csak spekulánsok és az ügyfeleiknek extrakockázat vállalásával különlegesen nagy profitot ígérő hedge fundok veszik.

Az állam pénze nem elég

Abe Sinzo miniszterelnök legutóbbi látogatása jól jövedelmezett a Tepcónak. A korábbi 10 milliárd dolláros tőkeinjekció után újabb 10 milliárdra kaptak ígéretet, amit a kárelhárításra fordíthatnak. A cég ki akarja használni a számviteli szabályok változását, amelynek eredményeként a következő tíz évre széthúzva írhatja le a Daiici erőmű, illetve a tőle 10 kilométerre lévő másik fukusimai atomlétesítmény, a szintén felszámolás előtt álló a Daini értékét. A költséget a fogyasztókra háríthatják.

Ugyanakkor az újabb technikai nehézségek miatt további ezermilliárd jennel (10,3 milliárd dollár) kell lefaragniuk a kiadásokat 2021-ig az eddig vállalt 3-4 ezer milliárdon felül. Mindezek tükrében O'Sullivan szerint ahelyett, hogy nyereségcélokat tűznének maguk elé, a kármentesítésre kellene koncentrálniuk. Nem a 2021-re kitűzött célok elérése a problémájuk, hanem a következő hét-három év túlélése.

Szakértői körökben terjed egy ötlet a Tepco kettéválasztásával kapcsolatban. Az egyik utódcégbe kerülne fukusimai nagytakarítás-projekt, a másikba az áramszolgáltató működőképes része. Végül is a cég ahhoz ért, hogy elektromos energiát termeljen és adjon a fogyasztóknak. Jelenleg egy élő halott zombi vállalatként működnek, mert nincs másra lehetőségük.

HOZZÁSZÓLÁSOK