A magyar modellel házalnak az oroszok

Lendületes lobbizásba kezdtek az oroszok azért, hogy Csehország mégis bővítse a temelini atomerőművet. Készek ajánlatot tenni két új reaktorblokk építésére, elhagyva a nemzetközi versenypályázatot.
Napi.hu, 2014. május 14. szerda, 18:16
Fotó: Reuters

Oroszország megkörnyékezte a cseh kormányt azzal az ajánlattal, hogy orosz hitelre alapozva újítsák fel a temelini atomerőmű bővítésének projektjét - idézte a bne régiós hírportál a helyi média értesülését. Hasonlóan a paksi atomerőműhöz a cseh városban is két reaktorblokkal bővítenék a nukleáris erőművet, amelyhez 10 milliárd euró hitelt ajánlanak az oroszok.

A projektre kiírt nemzetközi tendert áprilisban állították le, miután a prágai kormány bejelentette, hogy semmilyen pénzügyi garanciát nem hajlandó vállalni a beruházással kapcsolatban. Az állami többségi tulajdonban lévő cseh energiaszolgáltató óriás, a CEZ ezt megelőzően éveken át igyekezett összeszedni a projekthez szükséges forrást, ám a zuhanó európai áramárak miatt a befektetők nem lelkesedtek az atomerőmű-bővítésért.

Ezt követően hiába érvelt a CEZ vezérigazgatója, Daniel Benes azzal, hogy Csehország középtávon az áramhiány rémével néz szembe, ha nem bővítik a létesítményt, az állami garancia lehetőségének elvesztése minden pénzügyi befektetőt elriasztott Temelin környékéről.

Magyar esettanulmány

Az orosz állami tulajdonú Roszatom, amely egy konzorcium élén az egyike volt a tender utolsó két talpon maradt indulójának, a lefújás után néhány héttel jelezte, hogy kész saját finanszírozási ajánlatot tenni a projektre - jelentette a Lidove Noviny című lap. A sajtóértesülés szerint a kormány visszautasította az ötletet, ám az oroszok nem adták fel: most az egyes tárcák környékén lobbiznak.

A program modellje a Magyarországgal Paks bővítéséről kötött megállapodás lenne. Bohuslav Sobotka miniszterelnök erről azt mondta a múlt héten a Lidove Novinynek adott interjújában, hogy ellenzi, mivel az átlátható, többszereplős beruházási-fejlesztési tender híve. Ugyanakkor koalíciós kormányának tagjai már nem feltétlenül ilyen kemények. Látva, hogy Brüsszel eddig nem feküdt keresztbe a paksi bővítési tervnek, egyesek úgy vélik, hogy amit, a magyaroknak szabad, azt nekik is elnéznék.

A Roszatom megkörnyékezte Jan Mladek ipari és kereskedelmi minisztert, aki ugyan hivatalosan irreálisnak minősítette az orosz ajánlatot, ám nem zárta ki teljesen, hogy mégis elgondolkodnak rajta. Érdeklődve figyeljük, hogyan alakul az oroszok atomüzlete Magyarországon, aztán majd meglátjuk - mondta, majd hozzátette: ebből a szempontból jó, hogy a temelini beruházást felfüggesztettük, ugyanis van időnk tanulni a magyar esettanulmányból.

Orbán cikk-cakkjai

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kemény antikommunista volt, ám az elmúlt néhány évben, úgy tűnik, újrapozicionálta magát. Oroszországgal "reálpolitikát" folytat, értsd: igyekszik olcsó hitelt szerezni Moszkvától a paksi bővítéshez, amitől Magyarország energiabiztonságának megerősítését várja - fejtegeti Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci szakértője. Ezzel párhuzamosan visszaállítja az energiaszektor állami ellenőrzését - rövid pórázra fogja az ágazatban domináns szerepben lévő nyugati vállalatokat.

A magyar gazdaságban ugyan viszonylag határozott kilábalás indult a múlt év második felében, ám sokan úgy vélik, hogy a fellendülés nem lesz hosszú életű. Az Orbán-kormány 2010 óta kemény politikát folytat a Magyarországon tevékenykedő multikkal szemben, a nyugati befektetőket igyekszik keleteikkel pótolni. A kínaiak szokásos talányos arckifejezésük mögé rejtőzve fogadták az ötletet, csak az orosz pénz biztos Paks 2-re.

A régió lakosságában erősebb az olcsó energia iránti igény, mint az oroszokkal kapcsolatos aggodalmak. Csehországban például egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság 53 százaléka támogatja a Nyugat Ukrajna-politikáját, és 40 százalékuk véli úgy, hogy Oroszország a következő évtizedben veszélyeztetheti a kelet-közép-európai országok szuverenitását. Eközben 60 százalék azok aránya, akik szerint az ukrán válságnak nem kell hatással lennie Temelin bővítésére. Csak a megkérdezettek 26 százaléka véli úgy, hogy az orosz jelentkezőt ki kellene zárni a nukleáris projektből.

HOZZÁSZÓLÁSOK