Európával vagyunk, de nem vagyunk Európáé. Kapcsolatban állunk, de nem fonódunk össze. Érdekek és szövetségek kötnek Európához, de nem olvadunk be. Ezekkel a Winston Churchilltől 1930-ból származó idézetekkel kezdi cikkét a Financial Times (FT), utalva arra, hogyan látta a legendás brit miniszterelnök Európát.

A Brexitet támogató euroszkeptikus politikusok sokszor idézik e mondatokat, kevéssé hangsúlyozva, hogy Churchill egy amerikai közönségnek szánta megjegyzéseit. Ennek ellenére a mondatok jól tükrözik, hogyan gondolkodnak a britek a kontinensről.

Európa országainak jelentős részében a szabadsággal és a jóléttel azonosítják az öreg kontinenst. Ezzel szemben a britek hajlamosak az aktatologató állami bürokrácia, az elvesztett nemzetei szuverenitás és a határellenőrzések világának látni Európát.

Fordított nézőpont

A Michael Ashcroft üzletember, volt konzervatív párti politikus tulajdonában lévő közvélemény-kutató intézet arra volt kíváncsi, hogyan látják az európaiak a briteket. Csaknem 29 ezer embert kérdeztek meg az egész kontinensen azt firtatva, hogy inkább az EU-n belül vagy kívül szeretnék-e látni a szigetország lakóit.

A jó hír az, hogy a válaszadók 60 százaléka azt szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna a nemzetközi államszövetségnek és csak 10 százalékuk gondolja úgy, hogy a briteknek kívül tágasabb. Még hízelgőbb, hogy a svédek után a második helyre kerültek a szimpátia rangsorban.

A politikai befolyás szerinti felsorolásban Franciaország és Németország után Nagy-Britannia bizonyult a harmadik legfontosabb államnak a közvélemény-kutatás szerint.

Árnyaltabb kép

Némileg más kép adódik, ha a britek uniós tagságáról nyilatkoznak a megkérdezettek. A felmérés szerint 57 százalékuk úgy gondolja, hogy a szigetországnak ki kell lépnie az EU-ból, ha lakói nem elégedettek az unióval kialkudott reformprogrammal. Ezzel szemben 43 százalékuknak tetszenek azok a feltételek, amelyek elfogadásáért cserébe a londoni kormány támogatná a bennmaradást.

Pozitív fogadtatásra találnak azok a javaslatok, amelyek szerint csökkenteni kellene az EU-s szabályokat és korlátozni kellene azokat a szociális juttatásokat, amelyeket a más uniós tagországból érkező vendégmunkások kapnak egy-egy európai országban.

Ugyanakkor a válaszadók 37 százaléka szerint nem kellene kivenni az uniós alapszerződésből azt a tételt, amely szerint a kontinens államai folyamatosan erősítik egységüket, azaz közelednek egymáshoz.

Kisebb-nagyobb szeretet

Az írek, a lengyelek és a portugálok azok között a nemzetek között vannak, amelyek kedvelik a briteket és egyben az EU-t. A franciák, a belgák és az olaszok inkább közömbösek. A magyarok és a csehek készek elfogadni a London kezdeményezte reformokat, míg a görögök most éppen nem kedvelik sem az EU-t, sem Nagy-Britanniát.

Van egy olyan országcsoport is, amelynek lakói úgy vélik, hogy az EU tagállamainak vagy el kell fogadniuk a közös szabályokat, vagy távozniuk kell isten hírével. Ezek a nemzetek közömbösen viszonyulnak a britekhez, miközben támogatják az EU-t. Ebbe a csoportba tartozik Németország, Luxemburg és Spanyolország.

Bejött a számítás

Az FT értékelése szerint a felmérés azt bizonyítja, hogy bejött David Cameron miniszterelnök számítása. Az EU többi nemzete alapvetően pozitívan viszonyul Nagy-Britanniához és - egy határig - nyitott a brit kormány reformterveinek elfogadására. Nagyjából ez lehet a csütörtök-pénteki uniós csúcson várható látványos végső alkudozás üzente.

Ugyanakkor Cameron fő gondja nem a külföldi, hanem a hazai közvélemény megnyerése. Azt kell bizonyítania a brit választóknak, hogy Churchill szellemében kötött alkut Európa többi részével.

A megállapodást úgy kell láttatnia a szigetország polgáraival, hogy az összhangban van a volt miniszterelnök elvárásaival. Európa nem tudja elnyelni vagy behálózni Nagy-Britanniát, ezért semmi akadálya, hogy az európai uniós tagságra szavazzanak.