Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A szerdán lezárt felmérés szerint a május 25-ei EP-választások iránt a németek 41 százaléka erősen vagy nagyon erősen érdeklődik, ami 6 százalékpontos növekedés a két héttel korábban végzett előző vizsgálathoz képest. Ugyanakkor a kampányhajrá kezdetén továbbra is többségben vannak azok, akiket alig vagy egyáltalán nem érdekel a választás, arányuk 57 százalékos, ami azonban 7 százalékpontos csökkenés az előző felméréshez viszonyítva.

A németek relatív többsége, 43 százaléka szerint az uniós tagság előnyei és hátrányai kiegyenlítik egymást. Azzal az állítással, hogy a tagság inkább előnyös Németország számára, a lakosság 36 százaléka ért egyet, és 18 százalék véli úgy, hogy hazájukat hátrányosan érinti a tagság az EU közösségében.

Az unió jövőjével kapcsolatban a legtöbben a szorosabb együttműködést, az integráció elmélyítését pártolják. A lakosság csaknem kétharmada, 64 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a következő években még több területen kell közös politikát folytatni, míg 30 százalék azzal ért egyet, hogy a tagállamok önállóságát kell erősíteni.

Az európai pártcsaládok az EP-választások történetében most először állítottak úgynevezett csúcsjelöltet, akit eredményes választási szereplés esetén az Európai Bizottság élére szánnak. A németek a győzelemre leginkább esélyes konzervatívok és szocialisták jelöltje, Jean-Claude Juncker és Martin Schulz közül inkább az utóbbit tartják alkalmasnak a brüsszeli bizottság vezetésére. Az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltjét a lakosság 39 százaléka támogatja, ami két hét alatt 6 százalékpontos növekedést jelent, a konzervatív Európai Néppárt csúcsjelöltjét pedig 22 százalék, ami 2 százalékpontos csökkenés.

Az EP-választáson induló németországi pártok erősorrendje nem tükrözi a csúcsjelöltek népszerűségét. Az első a konzervatív CDU/CSU, amely a szavazatok 37 százalékára számíthat, míg a második helyen álló szociáldemokraták (SPD) a szavazatok 27 százalékát szerezhetik meg. A Zöldek és a Baloldal támogatottsága 9 százalékos, a liberális FDP 3 százalékon áll. Az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 7 százalékát szerezheti meg, ami a 2013-ban alapított párt eddigi legjobb eredménye az ARD Deutschlandtrend című felmérésében.

Tagállami összevetésben Németországból kerül ki messze a legtöbb EP-képviselő. A testületben, amelynek jelenleg 766 fős létszáma a következő ciklusban 751-re csökken, a helyek több mint 10 százaléka, összesen 96 mandátum jár Németországnak.

A választáson összesen 24 párt és politikai szervezet indul. Bejutási küszöb nincsen, és becslések szerint nagyjából a szavazatok 1 százalékával már lehet szerezni egy mandátumot az EP-ben.