A németek is megvágnák a családi pótlékot

A német kormány elképzelhetőnek tartja, hogy a brit uniós tagság ügyében a napokban tartott uniós csúcson kidolgozott megállapodás révén megvizsgálja az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban élő gyermekei után fizetett családi pótlék úgynevezett indexálásának lehetőségét - mondta a német kormányszóvivő hétfőn Berlinben.
MTI, 2016. február 22. hétfő, 14:25
Fotó: Reuters

Steffen Seibert tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült "méltányos" megállapodást kötni a családi pótlékról, amelyről azonban az Európai Bizottságnak még el kell készítenie jogszabály-javaslatát, és meg kell tartani az uniós tagságról szóló brit népszavazást. Amennyiben a brit választók hazájuk uniós tagsága mellett döntenek, a német kormányban megbeszélések kezdődhetnek a családi pótlék szabályainak változtatásáról.

Az uniós csúcson hozott döntés alapján Németországban is lehetséges az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban tartózkodó gyermekei után fizetett családi pótlék indexálása, azaz hozzáigazítása annak az országnak a létfenntartási költségeihez, amelyben a gyermek tartózkodik, amennyiben a júniusi brit népszavazáson az EU-ban maradni akaró választók lesznek többségben.

A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy nincsenek friss, átfogó adatok arról, hogy mennyi gyermeket érintene egy ilyen változtatás Németországban. A legutóbbi kimutatások 2014-ből származnak, tagországi bontásúak és azt jelzik, hogy nem lehet nagyon jelentős ez a szám. Így például mintegy 36 ezer bolgár állampolgárságú gyermek után fizetett családi pótlékot a német állam 2014-ben, és közülük csupán 2120-nak volt nem Németországban, hanem valamely más uniós tagállamban a bejelentett lakhelye. A románok esetében ez az arány 58 000:8400.

A szombaton véget ért uniós csúcson a szociális ellátás számos egyéb formájával kapcsolatban is kötöttek megállapodást a brit uniós tagság ügyével összefüggésben. Ezek a megállapodások azonban Németországra nem alkalmazhatóak. Németország kihasználta a 2004 óta csatlakozott uniós tagországok állampolgárai munkavállalása korlátozásának lehetőségét - hét évig korlátozta a munkavállalást -, az uniós csúcson elfogadott úgynevezett vészfék-mechanizmust viszont csak olyan tagállamok vezethetik be, amelyek nem éltek a munkavállalási korlátozás lehetőségével.

HOZZÁSZÓLÁSOK