A németek szerint ők még csak félúton járnak

Az európai energiaszektor átalakításának zászlóshajója a német Energiewende. Sikerességével kapcsolatosan azonban éppen a németek vannak a legrosszabb véleménnyel - állapította meg egy friss felmérés.
Szabó M. István, 2019. május 21. kedd, 12:14
Fotó: Getty Images

Németországban az emberek pesszimistábbak, mint Európa többi országában, ha az ország energetikai korszakváltásának eredményességéről van szó - írta meg a Reneweable Energy World egy új felmérésre hivatkozva.

A Living in Europe nevet viselő közvéleménykutatás, melyben mintegy tízezer embert kérdeztek meg Németországban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Svédországban, Törökországban és az Egyesült Királyságban, azzal az eredménnyel zárult, hogy míg kívülről úgy tűnik a válaszadóknak: az energia-átmenenet sikeressége mintegy 65 százalékos szintig jutott el Németországban, a németek ezzel szemben úgy vélik, csak félúton járnak.

A felmérést, melynek fő célja az volt, hogy rangsorolja az említett országokat aszerint, hol léptek a nagyobbat a megújuló energiaforrások felé (az összesített listán egyébkén Svédország, Dánia, Németország az első három sorrendje), az E.On a piackutató KantarEMNID-del közösen végezte.

Johannes Teyssen, az E.On vezérigazgatója is rámutatott arra, hogy a német villamosenergia-ágazat gyökeres átalakulása messze nem valós energiaátmenet. A szél-, és napenergiaipar már száguld, de sok tennivaló volna az éghajlatvédelmi projektekben (kibocsátáscsökkentés - nem csak a szénerőművek, hanem a közlekedés, a fűtéskorszerűsítés területén is). Teyssen úgy látja, hogy a politikusoknak "sürgősen meg kell találniuk a következetes megközelítést" ezekben a témákban.

A német kormányzat úgy döntött, hogy akként alakítja át a modern kihívásoknak megfelelővé az energiaszektorát, hogy 2022-től nem működtet nukleáris erőműveket. A rendszerszintű átállást 2010-ben deklarálta a kormány, melynek értelmében Németország a villamosenergia-felhasználás hatékonyságának 50 százalékos növelését, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80-95 százalékos csökkentését tűzte ki célul - eredetileg 2050-re. Az évszázad közepére 60 százalékos zöldenergia-szintet irányoztak elő, mely ma már inkább alul, mint túltervezett aránynak tűnik, mivel 2019 márciusában egy héten keresztül képes volt a rendszer e feletti arányt (64,8 százalékot) produkálni, így már a 2030-ra vállalt célszámok is "ostrom alá kerültek".

Kiemelt fontosságúvá vált a szektorban a k+f, és legutóbb már arról is döntés született, hogy a németországi szénerőműveket is leállítják - legkésőbb a 2030-as évek végégig.

HOZZÁSZÓLÁSOK