A nyugdíjfizetési terhek növekedése nyomán 2050-re a GDP 300 százalékát is meghaladhatja az államadósság - a jelenlegi 60-70 százalékot az euró bevezetéséhez 60-ra kell lefaragni –, feltéve, hogy nem tesznek valamit addig a kormányok a káros folyamatok megállítása érdekében – idézi a Standard & Poor’s tanulmányát a Világgazdaság. Az államháztartás hiánya 2020-as évek közepére, a GDP 4 százalékára növekedne - ezt 3 alá kell leszorítani az eurókonvergencia során -, majd 2030-ra 6 százalékra nőne ez az arány, 2050-re pedig 12 százalékra. Hasonló gondokkal más európai országoknak is szembe kell nézniük, s a bajok alapja mindenütt az, hogy csökken a munkaképes korú lakosság aránya a nyugdíjasokhoz képest. Ezért az első lépés a válság megelőzése érdekében a nyugdíjkorhatár emelése, a második a nyugdíjszámítási képletek átalakítása, a harmadik a nyugdíjak növekedését szabályozó indexálás módosítása. Mindez ugyanakkor kevés lehet ezért vannak országok, ahol például a magasabb nyugdíj elérésének megcsillogtatásával ösztönzik a későbbi nyugdíjba vonulást.