A világ bármely fejlett nyugdíjrendszerrel rendelkező országára vonatkozóan tanulságos következtetéseket tartalmaz az a tanulmány, amelyet a Center for Economic and Business Research (Cebr), Nagy-Britannia egyik legnagyobb gazdaságkutató intézete készített. Eszerint a világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában felhalmozódó óriási megtakarítások miatt csak 75 éves korukban mehetnek majd nyugdíjba az emberek.

A feltörekvő országokban - elsősorban Kínában - felhalmozódó túlzott megtakarítások párosulnak azzal, hogy erőteljesen nő ennek az országcsoportnak a súlya a világgazdaságban. Emiatt a befektetési hozamok és a kamatok sok éven át alacsonyan maradnak, s ebből fakadóan a nyugdíjalapok a korábbinál alacsonyabb éves juttatásokat ígérhetnek tagjaiknak.

Rövid nyugdíjas évek

Ha valaki meg akarja őrizni azt az életszínvonalat, amelyet aktív korában elért, kénytelen lesz tovább dolgozni, egyben lerövidíteni életének a nyugdíjas szakaszát - mondja Douglas McWilliams, a Cebr elnöke. Ez azzal jár majd, hogy az emberek sokkal öregebben mennek nyugdíjba, mint most. Nagy-Britanniában a hivatalos nyugdíjkorhatár a férfiak esetén 65, a nőkénél 60 év, ami a kormány reformjainak megfelelően 2020-ra mindkét nemnél 66 évre megy fel.

Azokat is lehűti a Cebr tanulmánya, akik esetleg abban bíztak, hogy a felosztó-kirovó rendszerek jobban járhatnak, miután ezekben nem saját megtakarításaikból fizetik az idősek nyugdíját, hanem az aktív korúak befizetéseiből. A Cebr felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi és az adósságválságot követő megszorítások költsége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint amennyibe a bankok feltőkésítése került, ezért Nagy-Britanniában például a húszas évek vége előtt nem lehet enyhíteni a szigorú költségvetési politikán.

Repkedő milliárdok

A tanácsadó cég becslése szerint a brit adófizetőknek összesen 120 milliárd fontjukba (181 milliárd dollár) kerül majd a bankok rendbe tétele, mire a folyamat végleg lezárul, ezzel szemben a költségvetés 2000 óta felhalmozott túlzott deficitjének leszorítása 1,5 ezer milliárd fontot emészt majd fel 2025-ig. Ezzel egyidejűleg a kamatok legkevesebb 20 évig alacsonyak maradnak a szigetországban.

Még a nyugdíjalapok felügyelő hatósága is egyetért azzal, hogy a legtöbb alap alulfinanszírozott, és az alacsony befektetési hozamok mellett nem is lehet kellően feltőkésíteni ezeket. Azokban a programokban, amelyekben a munkaadók kiegészítik a munkavállalók nyugdíjmegtakarításait, az utóbbiaknak növelniük kellene befizetéseiket, ám erre aligha lesznek képesek. Ha mégis ezt tennék, azzal csapdába kerülnének, mert csak hozzájárulnának a megtakarítások említett világszintű felhalmozódásához, ami leszorítja a hozamokat, és ezzel rontja az alapok nyugdíjfizetési képességét.