A vasárnapi lengyel elnökválasztás első fordulóját megnyerte Bronislaw Komorowski ideiglenes államfő, a szejm marsallja, a jobbközép Polgári Platform (PO) jelöltje, a második a várakozásoknak megfelelően Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) vezére, a szmolenszki repülőgép-katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski elnök ikertestvére lett, így kettejük között kerül sor a második fordulóra.

Versenyük a vártnál sokkal szorosabbnak bizonyult, így sokak szerint nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a prognózisokra rácáfolva Kaczynski nyeri meg a választásokat.

A tét jelentős, hiszen a PO a reformok és gazdasági racionalitások, az európai integráció híve, míg a PiS a nacionalizmus és a vallási fundamentalizmus pártja.

A jobbközép kormány 2014-2016 között szeretne csatlakozni az eurózónához, míg Kaczynski nem mondja, hogy ellenzi azt, de csak a távoli jövőben tartja elképzelhetőnek.

Elhunyt ikertestvére mindent megtett, hogy a nemzetközi színtéren lehetetlen helyzetekbe hozza a PO, Donald Tusk kormányát, és Jaroslaw elnökként egyértelműen folytatná ezt a hagyományt.

Még 2007-ben miniszterelnökként sikerült megdöbbentenie uniós partnereit azzal a javaslatával, hogy Lengyelországnak adjanak az őt jelenlegi lakossága alapján megilletőnél több szavazati jogot, tekintettel az országot ért második világháborús súlyos emberveszteségre.

A gazdaság helyzete nem ad sok alapot az ellenzéki támadásokra - bár a dolgok mindig mehetnének jobban is.

Azonban a PO kormánya joggal dicsekedhet azzal, hogy Lengyelország volt az egyetlen az Európai Unióban, amely recesszió nélkül, még tavaly is 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel vészelte át a válságot, és bár a bővülés lassul, az idei első negyedévben is a tavalyihoz képest 2,8 százalékos volt a GDP emelkedése.

Az év egészére mintegy 3 százalékra számíthatnak.