Versenyük a vártnál sokkal szorosabbnak bizonyult, így sokak szerint nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a prognózisokra rácáfolva Kaczynski nyeri meg a választásokat.
A tét jelentős, hiszen a PO a reformok és gazdasági racionalitások, az európai integráció híve, míg a PiS a nacionalizmus és a vallási fundamentalizmus pártja.
A jobbközép kormány 2014-2016 között szeretne csatlakozni az eurózónához, míg Kaczynski nem mondja, hogy ellenzi azt, de csak a távoli jövőben tartja elképzelhetőnek.
Elhunyt ikertestvére mindent megtett, hogy a nemzetközi színtéren lehetetlen helyzetekbe hozza a PO, Donald Tusk kormányát, és Jaroslaw elnökként egyértelműen folytatná ezt a hagyományt.
Még 2007-ben miniszterelnökként sikerült megdöbbentenie uniós partnereit azzal a javaslatával, hogy Lengyelországnak adjanak az őt jelenlegi lakossága alapján megilletőnél több szavazati jogot, tekintettel az országot ért második világháborús súlyos emberveszteségre.
A gazdaság helyzete nem ad sok alapot az ellenzéki támadásokra - bár a dolgok mindig mehetnének jobban is.
Azonban a PO kormánya joggal dicsekedhet azzal, hogy Lengyelország volt az egyetlen az Európai Unióban, amely recesszió nélkül, még tavaly is 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel vészelte át a válságot, és bár a bővülés lassul, az idei első negyedévben is a tavalyihoz képest 2,8 százalékos volt a GDP emelkedése.
Az év egészére mintegy 3 százalékra számíthatnak.