Az amúgy is ingatag lábakon álló román bizalmi index máris súlyos csapást szenvedett, a külföldi befektetők pánikszerű menekülése újabb történelmi mélységbe, 4,4796-os szintre sodorta csütörtökön a lej euróhoz viszonyított árfolyamát. Az elemzők egy része egy elhúzódó állóháborútól tart, aminek súlyos, egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek a gazdaságra nézve. Mások ugyanakkor úgy látják, hogy a bizonytalanság csak pillanatnyi, a kormány ugyanis elkötelezett a nemzetközi hitelezők programja iránt, ami biztosítja a fiskális stabilitást. A pénzintézetek és a hitelminősítők egyelőre tartják korábbi makrogazdasági előrejelzésüket és a finanszírozási feltételeken sem változtattak egyelőre.

Az elhúzódó belpolitikai harcok és feszültségek során jelentősen megnő annak a veszélye, hogy a fontos gazdasági kérdések a háttérbe szorulnak. Ez elbizonytalanítja, vagy akár el is riaszthatja a befektetőket - mondta a Napi Gazdaságnak Bálint Csaba az OTP Romania elemzője. Erre utal a nemzeti valuta hirtelen gyengülése is. A politikai csatározások várhatóan a választásokig folytatódnak, az államfő felfüggesztése esetén 30 napon belül népszavazást kell kiírni, ami egy rövid kampányidőszakot is előre vetít, ezért nem zárható ki, hogy a következő időszakban magas lesz a lej volatilitása.
Noha a politikai feszültség megszokott jelenség Romániában, ez esetben azonban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) hataloméhségét komolyan kell venni, ami hosszú távon súlyos nyomást helyez a lejre - vélik az ING elemzői. A holland pénzintézet úgy látja, hogy a nemzeti valuta euróhoz viszonyított árfolyama rövid időn belül eléri a 4,55-ös szintet.
A tőkepiaci szereplők ugyanakkor kevésbé pesszimisták, a szerdai pánikhangulat ugyan 3,2 százalékos zuhanást okozott a bukaresti tőzsdén (BVB), csütörtöki nyitásra azonban már zöldre váltottak az indexek, noha az emelkedés alig 0,5 százalékos volt.

Kapcsolódó

Bálint biztató jelnek véli, hogy Florin Georgescu pénzügyminiszter szerdán kijelentette: az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank július végére tervezett látogatását nem kívánják elhalasztani, függetlenül az események alakulásától. Jelzésértéke van annak is, hogy a miniszterelnök nyilvánosan emlékeztette a tárcák vezetőit a hitelegyezményben foglalt célok fontosságára. Az IMF-program melletti határozott kiállás nagy mértékben mérsékelheti a politikai csatározások negatív hatásait, javítva az ország piaci megítélését, amely nagyban függ a célok teljesítésétől, valamint az ezzel kapcsolatos hosszabb távú kilátásoktól. Ezért noha a kockázatok emelkedtek, a lej/euró árfolyammal kapcsolatos év végi várakozásaink egyelőre nem módosultak, továbbra is a 4,5-ös szintet tartjuk reálisnak - mondta az OTP szakértője.

A hozamok is növekednek

A román államkincstár 286 millió lej értékben adott el két éves lejáratú kötvényeket csütörtökön, enyhe hozamnövekedés mellet. Aukción 746 millió lej értékben érkezett ajánlat a bankok részéről a hozam a korábbi 5,82 százalékról 5,97-re emelkedett.

A Fitch Ratings és a Moddy's is úgy véli, hogy a korábban végrehajtott fiskális konszolidáció sínen tartja az ország gazdaságát, az alacsony, a GDP 32 százalékára rúgó államadósság és az féken tartott költségvetési hiány hosszú távon erősítik az ország kilátásait. A két hitelminősítő ugyanakkor elismeri, hogy a választásokig magas marad a politikai kockázat, ennek ellenére úgy vélik, hogy a 3 százalékos hiánycél tartható.

Ezzel szemben a londoni JP Morgan kedden gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását azzal indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai belpolitikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.

A Romániában kialakult politikai instabilitás "nem piacbarát", és a helyzet tovább romolhat akár a következő parlamenti választások után is mai akár az EU/IMF-program zátonyra futásához vezethet. A költségvetés végrehajtása ugyanakkor a ház megítélése szerint alacsony színvonalú, és emiatt jelentős a kockázata annak, hogy nem sikerül teljesíteni az idei államháztartási célt.

Az IMF és a kormány továbbra is kitart az idei 1,5 százalékos növekedési prognózisa mellett, ezzel szemben a Fitch 1,3, a JP Morgan 0,8, míg egyes pénzintézetek alig 0,5-0,8 százalékos növekedést tartanak reálisnak.