Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Európa vezetői eldöntötték, hogy az európai stabilitási eszközt (EFSF) nem alakítják át bankká, azaz nem ezzel a módszerrel erősítik meg pénzügyi erejét, hanem azzal, hogy sajátos "biztosítói" funkciókkal ruházzák fel - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. Ez vereség Franciaországnak, amely még a hét végén is hevesen lobbizott az előbbi megoldásért, és győzelem Németországnak, illetve az Európai Központi Bank (ECB) vezetőinek, akik eleve elutasították ezt a lehetőséget.

A kiszivárgott hírek szerint döntés született arról is, hogy nem kényszerítik rá az európai bankokat görög államkötvényeik értékének 50 százalékos leírására, hanem a júliusi eurózónacsúcson elfogadott módszert folytatva igyekeznek önkéntes áldozatvállalásra bírni őket. A Citigroup londoni elemzői szerint a hét végi előrehaladás alapján ha nem is bátor, de legalább átfogó megoldás látszik körvonalazódni.

Jól jönne a feltörekvők pénze

Az EFSF megerősítésével kapcsolatban a francia javaslat bukása után két lehetőség maradt napirenden. Az egyik az eredeti német elképzelés, amely szerint az alap garanciát vállalna az eurózónás államkötvények 20-30 százalékának visszafizetésére. A másikat az uniós pénzügyminiszterek dolgozták ki péntek-szombati értekezletükön.

Eszerint létrehoznának egy az EFSF garanciájával működő alapot, amely részben Európán kívüli állami befektetési alapok forrásainak megszerzésével, illetve lehetőség szerint az IMF bevonásával foglalkozna. Az előbbi alatt elsősorban a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) érdeklődésének felkeltését mérlegelik. Európai hivatalnokok szerint 24 órán belül kiakarják dolgozni a részleteket az EFSF-fel összefüggésben, hogy szerdára komplett javaslat kerülhessen a döntéshozók elé.

Olaszország házi feladatot kapott

Az Európai Tanács egyes tagjainak szerdáig meg kell győzniük kollégáikat arról, hogy korábbi ígéreteiket teljesen betartják - jelentette ki a csúcs után Herman Van Rompuy az EU elnöke világos célzást téve Olaszországra. A befektetők legújabb célpontjai az olasz állampapírok, ezért Rómának lényegében órákon belül meggyőző tervet kell bemutatnia a szükséges strukturális reformok végrehajtásával kapcsolatban. Silvio Berlusconi már mára összehívta a kormányt, hogy a felszólításnak engedve meghatározzák a gazdasági növekedést segítő intézkedéseket.

Brit-francia ütközet

A csúcsértekezleten heves szóváltásba keveredett egymással David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia államfő. Cameron és pénzügyminisztere, George Osborne több korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniát erősen értini az eurózóna válságának kimenetele, ezért határozott intézkedéseket vár az övezet politikai vezetőitől. Osborne a csúcson azt kifogásolta, hogy szerdára csak eurózónás csúcsot hívtak össze, miközben az ezen hozott döntések hatással vannak az EU többi tíz tagállamát is.

Sarkozy a kiszivárgott hírek szerint a vita hevében kikérte magának, hogy a britek kívülről leckéztessék az eurózóna tagországait. Elegünk van abból, hogy önök bírálnak bennünket és meg akarják mondani, mit tegyünk - idézte a BBC a francia államfőt. Végül hathatós lengyel támogatással a London elérte, hogy szerdán a vasárnapi menetrendhez hasonlóan előbb a 27 uniós állam- és kormányfő tart csúcsértekezletet, majd ezt követi a szűkebb eurózónás tanácskozás.

Kinek a kezével verik a csalánt?

A brit kormányt egyébként az aggasztja - és Varsó támogatása arra utal, hogy ezzel nincs egyedül -, hogy ha az eurózóna válaszul a válságra szorosabbra fogja integrációját, akkor az veszélyeztetheti az EU egészének egységes piacát, illetve ennek fejlesztését - állapítja meg Gavin Hewitt, a BBC európai ügyekben illetékes vezető szerkesztője. Ez nyilván kárára lenne minden eurózónán kívüli uniós tagállamnak, köztük Magyarországnak is.

A csúcsértekezleten felvetődött az európai alapszerződés módosítása, ami feltétele annak, hogy az EU fegyelmezettebb fiskális politikára szoríthassa tagországait. Ugyanakkor a szerződés "kinyitása" lehetővé teszi az eurószkeptikus politikai erőknek, hogy éppen ellenkező célra, a tagországok önállóságának erősítésére használják fel ezt a lehetőséget. Nagy-Brtianniában akár kormányválsághoz, az ügyben lényegesen más állasponton lévő konzervatív és liberális párt koalíciójának felbomlásához vezethet az ország és az unió viszonyának újratárgyalása.