A senki földjén találhatják magukat Orbánék

A magyar kormány keleti nyitási politikája, illetve ezen belül a közeledés Kínához olyan ellentmondásoktól terhelt, amelyek miatt a történet végén nem éri majd el a célját, azaz Magyarország függetlenségének erősítését, hanem lehetetlen helyzetbe hozza a budapesti vezetést.
Komócsin Sándor, 2017. szeptember 7. csütörtök, 18:30
Fotó: Napi.hu

Amikor Kínában a gazdaságról és Európáról gondolkodnak, akkor először Magyarország jut az eszükbe - idézi Szijjártó Péter külügyminiszter egyik nyilatkozatát a Forbes magazin weboldalán megjelent cikkében Dávid Hutt publicista. Bár a magyar külügyek irányítójától nem állnak távol a bombasztikus megjegyzések, ez a szövege a leghencegőbbek közé tartozik.

Ugyanakkor nem mondható, hogy teljesen alaptalan lenne. Magyarország jelenleg Kína legfontosabb szövetségese és legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-közép-európai régióban. Az idei év első kilenc hónapjában a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 6,49 milliárd dollár, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Más kérdés

Ettől persze Szijjártó megjegyzése még nem igaz. Pekingben természetesen sokkal inkább odafigyelnek arra, hogy mi történik Berlinben, Londonban vagy Párizsban, mint Budapesten. Végül is Magyarország éves GDP-je nagyjából negyede a brit főváros termelési értékének. A magyar külügyi vezető mondata inkább azt mutatja, milyen fontosak a budapesti vezetésnek a Kínával ápolt kapcsolatok.

A pekingi vezetés 2012-ben hirdette meg 16+1 kezdeményezését, amelynek célja az ázsiai óriás és a kelet-közép-európai országok kapcsolatának javítása. Akkor úgy látszott, hogy Magyarország központi szerepet kaphat ebben a folyamatban. Öt évvel ezelőtt kétszer annyi kínai tőke érkezett egy év alatt Magyarországra, mint Lengyelországba. Egészen 2015-ig a magyarok kapták a régiós kínai befektetések négyötödét.

Budapesten nyílt meg az első kínai kutatóközpont, az ázsiai országból érkező tőke lehelt életet hanyatló magyar iparágakba - például a BorsodChem megszerzésével - és idén tavasszal egymillió dollár értékű áruval megrakva befutott Budapestre az első transzkontinentális vasúti szállítmány az ázsiai országból.

Miért tetszik nekik?

A sikerek egyik oka a szociálisan konzervatív Fidesz stabil kormányzása lehet. Orbán Viktor miniszterelnök kétség kívül megnyitotta országát Kína előtt. Ennek legfontosabb lépése a 2012-ben meghirdetett keleti nyitási politika volt, amelynek célja, hogy áthelyezze a magyar gazdaság fókuszát Nyugat-Európáról Ázsiára.

A következő évben indult a magyar államkötvények vásárlásáért EU-s letelepedési engedélyt kínáló letelepedési kötvényprogram, amellyel főként jómódú kínaik éltek. A budapesti kormány volt az első Európában, amely formálisan csatlakozott Kína új selyemút programjához. Ennek segítségével a tisztán tengeri helyett részben szárazföldön akarják eljuttatni a kínai árukat Európába és a Közel-Keletre.

Halványuló remények

Az utóbbi részeként nagy csinnadrattával jelentették be a Belgrád-Budapest vasútvonal gyorsvasúttá fejlesztését. Ezen jutnának el a kínai áruk a görögországi Pireusz kikötőjéből Európa közepébe. A szerbiai szakasz építése a helyi kormány ígérete szerint novemberben kezdődik, ám a magyarországi részen elakadt a projekt. Az EU ugyanis kifogásolja, hogy Budapest a nyilvános verseny megkerülésével kínai cégeknek akarja juttatni a kivitelezési megbízásokat.

Ezt a helyzetet Pekingben blamázsként élik meg, ugyanis a fejlesztéshez nyújtott kínai hitel egyik célja az lenne, hogy az ázsiai ország építőipari cégei a magyarországi vasútfejlesztéssel EU-s referenciát teremtsenek maguknak, ami feltétele annak, hogy további tendereken indulhassanak.

A magyar vezetésnek az adhat okot csalódásra, hogy az elmúlt évek bővülő kapcsolatai ellenére Kína még mindig nincs Magyarország öt legjelentősebb exportpiaca között. Németország súlya 30 százalék ezen a téren, az importból pedig 25 százalékkal részesedik. Az utóbbiban Kína csak a második 6,7 százalékkal, amely nagyjából annyi, mint Ausztria súlya.

Geopolitikai átrendeződés

És a Forbes publicistája szerint politikai szempontból sem áll jól az Orbán-kormány. Magyarország jelentős geopolitikai átrendeződés közepén találhatja magát - kínos helyzetben. Budapest olyankor élezi viszonyát Brüsszellel, amikor Donald Trump amerikai elnökké választása nyomán - miután az USA visszahúzódni látszik a nemzetközi szabadkereskedelemből - éppen határozottan erősödnek az EU és Kína kapcsolatai.

Az Orbán-féle magyar vezetés erős kapcsolatokat épített ki Vlagyimir Putyin Oroszországával, ami megint csak ütközhet Kína-politikájával, mivel Peking és Moszkva viszonya ambivalenst. Az orosz vezetés kőkeményen fenn akarja tartani befolyását Közép-Ázsiában és Kelet-Európában, két olyan régióban, amelyre mint új világhatalom Kína is szemet vetett.

Budapest célja a keleti nyitással az lenne, hogy elmozdítsa Magyarországot abból a helyzetéből, hogy csupán az EU keleti perifériájának egyik országa. Ezek a geopolitikai átrendeződések azonban odavezethetnek, hogy az ország két-három szék közt a pad alá esve a senki földjén találja magát, azaz még inkább elszigeteltté válik.

Szemben Szijjártó feltételezésével nem Magyarország van a pekingi vezetés stratégáinak fókuszában, és még messzebb kerülhet attól, ha továbbra is akadozik a Belgrád-Budapest gyorsvasútprojekt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2017.09.08 11:47

@troll: ha mások csinálják ugyanezt, az más, azoknak nyalni kell a seggét...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.09.08 11:31

szó sincs arról, hogy a kínával való barátkozás az eu-tól való távolodást jelentené!

Minden épeszű ország próbálja növelni a gazdaságfi kapcsolatait a vilkág minden részével.

a németek , oroszok vagy az usa is hatalmas kereskedelmet folytatnak kínával, és a tőkeáramlás is óriási, mindkét irányba.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gmihaly621, 2017.09.08 09:23

Szóval már megint az eurobürokraták és "csatlósaik" szabotálnák a Belgrád - Budapest vasútvonal projektjét? Újabb bummedli OV-nak. Bezzeg az Orient-expressz útvonalának lerövidítése, mint célkitűzés idején pont ezt nyomatták ezerrel, azért is épült meg. Hogy könnyebben lehessen megtámadni a Török Császárságot? Az sem jött teljesen össze, a Sykes-Picot- egyezmény áldásos utóhatásaként pedig ott vannak a radikális iszlamisták Nyugat-Mucsa országaiban, az ártatlan helyiekre lövöldöznek, robbantgatnak, gázolgatnak, késelgetnek, stb..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2017.09.08 06:59

Orbán kerítést épített, hogy kizárja a migránsokat, de valójában bezárta a magyarokat. Egy ilyen hitvány, pénzéhes politika gazdaggá teszi a Lumpenhundokat, de szegénnyé az értelmet, a munkát, a családot. Orbán úgy gazdálkodik az állami, EU-s pénzekkel, mintha maga termelte volna, valójában tolvaj mafiafőnök módjára ad-vesz velük. A "keleti nyitás" nem más, mint rabolt pénz magyarországi tisztára mosása vagy éppen ellenkezőleg, a Magyarországon elsikkasztott pénzek keleti elköltése. Orbán lehetett volna államférfi, országépítő politikus, de megmaradt egy silány felcsuti parasztnak. Ez a saját tragédiája és egyben az országé is. Jobb lett volna mindenkinek, ha ez a Niemand meg se születik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Felkeszules_Orban_utani_idoszakra, 2017.09.08 06:30

Export Kínába

2002 - 0,14 Mrd USD
2010 - 1,41 Mrd USD
2016 - 2,25 Mrd USD

A 2002-2010 közötti növekedés csak úgy volt, a piac alakította, a 2010-2016 közötti növekedéshez állítólag a fidesz rettentő sok munkája kellett. mert a nélkül biztos nem ment volna, lásd 2002-2010 közötti időszakot....

A cikkben szereplő "6,49 milliárd dollár"-os kereskedelemben az import is benne van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html