A hatékony koronavírus-vakcináktól és a tömeges oltások idejének közeli eljövetelétől alkalmazásával joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Ez azonban hosszú távon nem minden tekintetben jó, hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia az EASAC jelentésről írt összefoglalójában. Ezért is sürget az európai testület gyökeres változtatásokat a fenntartható jövő érdekében.

A megszokott viszonyok finomhangolása az EASAC szerint már a legkevésbé sem lesz eléegendő arra, hogy biztosítsa az emberiség jövőjét a Földön. A helyzet komoly, az eddigi intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - emelte ki a jelentésből az Euronews. Az EASAC szerint nincs előrehaladás az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél megvalósításában, a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenésének trendjei egyre rosszabb irányt vesznek - így viszont kérdésessé válik az emberiség léte.

QP | Quality Placement

Éppen ezért az alapvető és a teljes emberi világra kiterjedő, rendszerszintű átalakításnak kell megkezdődnie, ami a technológiát, a gazdaságot és a társadalmi viszonyokat egyaránt érinti. Mindez már a koronavírus-világjárvány előtt is ismert tézis volt, de a Covid-19 új helyzetet teremtett. Azért, mert a legtöbb kormánynak a gazdaság és a normális élet mielőbbi újraindítására kell koncentrálnia - gyakran félretéve a környezetvédelmi megfontolásokat; de azért is, mert éppen a járvány mutat rá, hogy az eddig megszokott gyakorlat már globális krízishelyzeteket teremthet.

A népesség növekedése és az ebből következő fogyasztás már a Föld teljesítőképességének határait feszegeti...

miközben az emberiségnek szüksége van egy élhető bolygóra - áll a tanulmányban, valamint, hogy "a klímaváltozás gyorsabban súlyosbodik annál, mint hogy azt a párizsi egyezmény rendelkezései megállíthatnák.

A jelentésben olyan átfogó ajánlásokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára, minthogy 1) át kell alakítani az állami támogatások jelenlegi rendszerét, meg kell szöntetni a környezetszennyező iparágak továbbélését; 2) környezettudatos gazdasági ágakat kell létrehozni, támogatni és működtetni; 3) a természet védelmében a problémakövetés helyett megelőző intézkedésekre kell átállni; 4) a cselekvési tervekben vegyék figyelembe a társadalomtudományi megfontolásokat is.

A tudósok szerint elkerülhetetlen, hogy ezzel az átalakítással szemben ellenállás alakuljon ki, de a drasztiukus irányváltás elengedhetetlenül fontos, hogy a földi életnek jövője maradhasson.

Le kell építeni a károsés fenntarthatatlan iparágakhoz fűződő érdekeket is - ami nyilván: az elithez tartozó csoportok ellenállását is eredményezheti.A kutatók úgy látják, hogy a legtehetősebbek várhatóan nem fognak lelkesedni az átalakításhoz szükséges beruházások finanszírozását lehetővé tévő adóemelésért - írja az Euronews. A jogszabályi környezet változását sem szorgalmazzák majd, ha az az érdekeltségeik szempontjából hátrányos helyzetet idéz majd elő.

A közvélemény sem fog mindent támogatni, de a kutatók bíznak abban, hogy a szükséges változtatások keresztülvihetők. Az Európai Unió az ideális szereplő, hogy e reformok kezdeményezésével az egész világnak utat mutasson. Kiemelték, hogy a világjárvány megmutatta azt, hogy a fenntarthatóság és a környezeti szempontok semmibevétele milyen árat fizettet velünk emberéletekben és gazdasági szempontból is.

A tanulmány szerint az alábbiakat teheti Európa, hogy csökkentse a még sokkal súlyosabb krízisek kockázatát:

  • Az emberek jóllétét jelző indikátorokra kell cserélni a GDP-t. El kell fogadni, hogy az emberi jóllét csak a természet teljesítőképességén belül képzelhető el.
  • Ki kell vonni a szenet a világ energiatermeléséből, és ezt a törekvést függetleníteni kell az elszigetelt érdekcsoportok befolyásától.
  • A támogatási programokban a társadalmi csoportok fogyasztása közötti jelentős különbség mérséklésére kellene inkább áldozni, a fenntarthatatlan mezőgazdasági termelés változatlan formában való megőrzése helyett
  • A közvélemény figyelmét még a politikai döntések meghozatala előtt fel kell hívni a klímaváltozás, illetve az emberi tevékenységgel összefüggő más káros folyamatok elleni lépések szükségességére. Ez azért fontos, mert így megelőzhető (vagy legalábbis csökkenthető) a tájékozatlanságból adódó ellenkezés.
  • Küzdeni kell az álhírek ellen, mert az ellenérdekelt csoportok legalább akkora erőforrásokat mozgósíthatnak a közvélemény manipulálására, mint a hivatalos szervek.
  • A legnehezebb és legfontosabb kihívás a gazdaság szereplőinek meggyőzése a változtatások szükségességéről. El kell hinniük, hogy az új típusú gazdaságban jobb üzleti lehetőségeket találhatnak, mint a régi, szénalapú iparágakban.