A zikaláz óriási gazdasági csapás volt az érintett országoknak

Becslések szerint akár a 18 milliárd dollárt is elérheti a zikaláz által a 2015 és 2017 közötti időszakban okozott gazdasági veszteség Latin-Amerikában - írja az MTI az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által közölt adatokból.
Szász Péter, 2017. augusztus 16. szerda, 19:40
Fotó: MTI/EPA

A GDP-veszteséget figyelembe véve 7 és 18 milliárd dollár közé tehető a 2015-2017 közötti időszakban a zikaláz által okozott kár. A jelentés a zikaláz által leginkább sújtott országok közül Brazíliára, Suriname-ra és Kolumbiára fókuszál.

A vírus az egészségügyre és a szociális ellátórendszerekre azonnali terheket rótt, azonban hosszútávon negatívan érintheti a következő évtizedek egészségügyi eredményeit és társadalmi fejlődési folyamatait is.

A kiadvány a prevenció fontosságára, valamint a megfelelő lokális és országos válaszadási stratégiák fontosságára hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy a régió sérülékeny gazdaságait jobban érinti a zikaláz hatása.

"Míg az olyan nagy gazdaságok, mint Brazília, könnyebben viselik a zikaláz abszolút költségeit, a régió legszegényebb országait sújtják a legnagyobb mértékben a zika okozta károk" - áll a jelentésben.

A szúnyogcsípéssel terjedő vírus olyan betegséget okoz, amely súlyosan károsíthatja az anyaméhben fejlődő magzatot, és kóros kisfejűséget okozhat. A terhes nőket emiatt eltanácsolták a fertőzött vidékek felkeresésétől. A zikaláz a nyugati félteke tucatnyi országában felbukkant.

A várandósság első harmadában fertőzött nők 8 százalékának, a második harmadban fertőzöttek nagyjából 5 százalékának, míg a harmadik harmadban fertőzöttek 4 százalékának a gyermeke született zikavírussal kapcsolatos rendellenességgel, ami azt bizonyítja, hogy a vírus a terhesség egész ideje alatt veszélyes a magzatra nézve - derül ki az amerikai járványügyi központ (CDC) jelentéséből.

Brazíliában május közepén jelentették be, hogy véget ért az egészségügyi szükségállapot, amelyet a zikavírus elterjedése miatt hirdettek ki csaknem két éve. Brazília a kór elterjedésére szúnyogirtó kampánnyal válaszolt, amely a megbetegedések rohamos csökkenéséhez vezetett.

A Világbank idei tanulmánya rámutat: az elégtelen járványellenes beruházások nemcsak emberéleteket veszélyeztetnek, hanem a gazdaságnak sem tesznek jót. Becslések szerint egy járvány a bruttó hazai termék (GDP) 0,1-1 százalékának kiesésével járhat. Egyéb gazdasági tanulmányok eredményei szerint a közepesen súlyos és súlyos járványok kezelésének teljes éves költsége 570 ezer dollár (139,6 millió forint), amely a globális jövedelem mintegy 0,7 százaléka.

HOZZÁSZÓLÁSOK