Adóemelésbe torkollhat az áfacsökkentési igyekezet

Komplex hatástanulmányt küldött  a kormánynak az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa)  9-10 százalékra csökkentéséről a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentésért szervezet, jelezvén, hogy komolyan gondolja az ügyet. A főként termelőket (részben terméktanácsokat) tömörítő szervezet külső, az élelmiszeriparhoz semmiképp sem köthető céggel kívánta megvizsgáltatni annak lehetőségét, hogy milyen költségvetési és piaci hatásai lehetnek az élelmiszerek áfacsökkentésének.

Az Ernst & Young végezte a kutatást, amely meglehetősen konzervatív számítási módszerrel 128 milliárd forint hiányzó áfabevételt állapított meg a magas, 27 százalékos áfakulcs miatt (kizárólag az alapvető élelmiszereknél) elkövetett csalásokból eredően. Legkevesebb ennyi hiányzik a költségvetésből, ugyanis messze a legtöbb csalás a jogtalan áfavisszaigénylésből ered. Az élelmiszerekkel kapcsolatos összes csalás becsült értéke eléri a 300 milliárd forintot.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Élelmiszeráfa csökkenne, gyógyszer, könyv adója emelkedne

Ebből az összegből kiindulva a kutatók azt állapították meg, hogy az alapvető élelmiszerek piacán az egyensúlyi pont a 9-10 százalékos áfa lenne, amelynek hatása nagyjából harminc milliárd forinttal csökkentené az államháztartás áfabevételét. A fórum résztvevői kimondatlanul is azt sugallták, hogy ez lényegében kezelhető bevételkiesés lenne rövid és középtávon is, de hogy ne keletkezzen költségvetési lyuk, érdemes és a piac számára elfogadható lépés lenne a mostani 5 százalékos legalacsonyabb áfakulcsot 10 százalékra emelni. (Ehhez persze az érintett szektoroknak - gyógyszergyártóknak, távhőszolgáltatóknak és lapkiadóknak - lenne egy-két szava, hiszen az ő termékeiket érintené a javasolt áfaemelés. A szerk.)

A számítások szerint ezzel az alapvető élelmiszerek kategóriájában 2,3 milliárd forinttal több bevételre tenne szert az állam a 10 százalékos áfával (a végeredmény logikáját lásd a táblázatainkban).

A táblázatok után folytatódik a cikkünk: Nincs más út csak az áfacsökkentés

Nincs más út csak az áfacsökkentés

A fórum szerint nincs más kiút az élelmiszergazdaságban tért hódított fekete piac visszaszorítására, mint az áfacsökkentés.  Éder Tamás a fórum egyik alapítója, a Bonafarm-csoport első embere saját bevallása szerint ezt régóta hangoztatja - eddig kevés sikerrel. Most azonban áttörés látszik az ügyben, lásd a húsosok fordított áfájának kiharcolása, illetve az áfacsökkentésről indult, már kormányzati szintre ért diskurzus elindulása. Ráadásul a sikereket a termelők vívták ki egyedül, a kereskedelem most fel sem pörgette a lobbigépezetét, bár nyáron a kereskedelmi oldal szóban erősen támogatta a lépést.

A kiskereskedelem eddigi nyilvános kommunikációs távolmaradása nem a szektor gyengeségét mutatja, sokkal inkább óvatosságról van szó. Az áfacsökkentés (ha egyáltalán lesz) nem megy át teljes mértékben a fogyasztói árakba, vagyis a kereskedelem nem akar számon kérhető helyzetbe kerülni. Buff Greebe, a többek között a Vénusz étolajat gyártó Bunge (szintén a fórum alapítója) Duna menti régióért felelős igazgatója roppant egyszerűen számolva azt mondta, hogy 17 százalékkal csökkenek majd az árak. Ez persze egy kommunikációs fogás, Éder Tamás sokkal közelebb járt a valósághoz akkor, mikor megjegyezte: most megmondani az áfacsökkentés árakra gyakorolt hatását, teljességgel képtelenség.

Kicsi az árrés, a fogyasztó pénztárcája vékony

Sokatmondó azonban, hogy a tavasszal kezdődött és a nyáron tovább erősödött, az élelmiszer-infláció miatt megtörtént kereskedői-gyártói összeborulás arról szólt, hogy a gyártók már képtelenek a nélkül árat emelni, hogy az ne menjen az amúgy is csökkenő fogyasztás kárára. (Tehát belátták, hogy nem a kereskedelem dolgozik nagy árréssel, amiből lehetne faragni, hanem a fogyasztó pénztárcája olyan szűk, hogy nem visel el semmilyen áremelést.) Arról persze továbbra is komoly szakmai vita folyik, hogy az élelmiszer infláció nem túlzott-e Magyarországon. A hat százalékos élelmiszer árindex növekedés a régióban az egyik legmagasabb, a Napi Gazdaság által rendszeresen megszólaltatott szakértők egy része egyértelműen a nemzetközi folyamatokkal magyarázzák, mások pedig kiemelik, hogy egy-két százalékkal lehetne csökkenteni az infláció a piac túlszabályozottságának lebontásával, illetve a kormányzat jelenlegi kereskedelem ellenes politikájának megváltoztatásával.

Ilyen magas infláció mellett, ahhoz, hogy a gyártók az átadási áraikba építsék a költségeik növekedését és mindez ne okozzon ársokkot a fogyasztónál, az áfatömeggel kell "játszani". Azt pedig egy szóval sem említette senki, hogy mindez roppant jó lesz a fogyasztónak, hiszen olcsóbban jut majd húshoz, kenyérhez, tejhez. Mindent összevetve, a fórum által javasolt 9-10 százalékos áfaszintre történő átállás legfeljebb 5-6 esetleg 7 százalékos átlagárcsökkenéshez vezet. Ez ráadásul szinte azonnal el is viszi majd az általános élelmiszer-drágulás.

Nem véletlen tehát, hogy nem állt még ki a kereskedelem azzal, hogy az áfacsökkentésből eredő különbözetet átadja a fogyasztóknak - ezért nem kecsegtet olcsóbb hússal, zöldséggel gyümölccsel, vagy borral Éder Tamás. A teljes kommunikációs stratégia a feketepiacok visszaszorítására, az élelmiszer-termelői ágazat versenyképességének javítására és az eddig elszenvedett veszteségek nyereségbe fordítására vonatkozik. Maga az Ernst & Young sem ment bele a hatástanulmányban abba, hogy a lépés mekkora fogyasztóiár-csökkenést generálna, kizárólag piactisztulással, a csalások jelentős csökkenésével és az egészségesebb piaci környezetben megvalósuló többlet adó- és járulékfizetéssel foglalkozott.