Adóemelésbe torkollhat az áfacsökkentési igyekezet

Bár jótékonyan hatna az élelmiszerárakra egy esetleges áfacsökkentés, számottevő könnyebbséget nem tapasztalnának a fogyasztók, de legalább a büdzsén sem ütne lyukat az Ernst & Young szerint. Ami biztos: a feketekereskedelmet csökkentené és a gyártóknak nagyobb teret engedne a költségeik átadási árba építésére. Az ostor a gyógyszerfogyasztókon is csattanhat.
Hőnyi Gyula, 2012. szeptember 26. szerda, 15:13
Fotó: Napi.hu

Komplex hatástanulmányt küldött  a kormánynak az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa)  9-10 százalékra csökkentéséről a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentésért szervezet, jelezvén, hogy komolyan gondolja az ügyet. A főként termelőket (részben terméktanácsokat) tömörítő szervezet külső, az élelmiszeriparhoz semmiképp sem köthető céggel kívánta megvizsgáltatni annak lehetőségét, hogy milyen költségvetési és piaci hatásai lehetnek az élelmiszerek áfacsökkentésének.

Az Ernst & Young végezte a kutatást, amely meglehetősen konzervatív számítási módszerrel 128 milliárd forint hiányzó áfabevételt állapított meg a magas, 27 százalékos áfakulcs miatt (kizárólag az alapvető élelmiszereknél) elkövetett csalásokból eredően. Legkevesebb ennyi hiányzik a költségvetésből, ugyanis messze a legtöbb csalás a jogtalan áfavisszaigénylésből ered. Az élelmiszerekkel kapcsolatos összes csalás becsült értéke eléri a 300 milliárd forintot.

Élelmiszeráfa csökkenne, gyógyszer, könyv adója emelkedne

Ebből az összegből kiindulva a kutatók azt állapították meg, hogy az alapvető élelmiszerek piacán az egyensúlyi pont a 9-10 százalékos áfa lenne, amelynek hatása nagyjából harminc milliárd forinttal csökkentené az államháztartás áfabevételét. A fórum résztvevői kimondatlanul is azt sugallták, hogy ez lényegében kezelhető bevételkiesés lenne rövid és középtávon is, de hogy ne keletkezzen költségvetési lyuk, érdemes és a piac számára elfogadható lépés lenne a mostani 5 százalékos legalacsonyabb áfakulcsot 10 százalékra emelni. (Ehhez persze az érintett szektoroknak - gyógyszergyártóknak, távhőszolgáltatóknak és lapkiadóknak - lenne egy-két szava, hiszen az ő termékeiket érintené a javasolt áfaemelés. A szerk.)

A számítások szerint ezzel az alapvető élelmiszerek kategóriájában 2,3 milliárd forinttal több bevételre tenne szert az állam a 10 százalékos áfával (a végeredmény logikáját lásd a táblázatainkban).

A táblázatok után folytatódik a cikkünk: Nincs más út csak az áfacsökkentés

 

Az áfa csalás összege szektoronként
Jelenlegi áfa veszteség a csalás miattmillió Ft
Növényolaj3 331
Cukor6 960
Malomipar és pékáruk16 893
Hús22 238
Kávé5 580
Baromfi11 862
Tejipar11 047
Zöldség-gyümölcs50 478
Összesen:128 389
Forrás: E&Y

 

Jelenlegi áfabevételek
SzektorMillió Ft
Növényolaj7259
Cukor14792
Malomipar és pékáruk57318
Hús47452
Kávé13366
Baromfi38113
Tejipar45000
Zöldség-gyümölcs158529
Összesen:381830
Forrás: E&Y

Piactisztulás hatása* (áfakulcs-variációnként)
Pótlólagos áfabevétel az áfakulcs csökkentése miatt (M Ft)10%9%8%7%5%
Növényolaj2 3162 3552 3942 4332 511
Cukor5 3775 4865 5955 7045 922
Malomipar és pékáruk11 59212 26712 94313 61914 971
Hús5 5565 3695 1814 9934 618
Kávé3 9813 9603 9393 9193 878
Baromfi4 6824 8555 0275 1995 544
Tejipar8 9119 51110 11110 71111 911
Zöldség-gyümölcs14 45334 75635 05935 36335 969
Összesen:76 86878 55980 25081 94185 323
*Megszűnő feketekereskedelemből befolyó többlet
Forrás: E&Y
Áfabevétel-csökkenés
piactisztulással együtt
Nettó áfa bevétel kiesés (M Ft)10%9%8%7%5%
Növényolaj-1 341-1 157-1 693-1 869-2 221
Cukor-1 142-1 416-1 691-1 965-2 515
Malomipar és pékáruk-442-962-1 482-2 002-3 042
Hús-13 420-15 407-17 394-19 381-23 355
Kávé-3 594-4 060-4 526-4 992-5 924
Baromfi-11 999-12 807-13 616-14 425-16 043
Tejipar-11 089-12 989-14 889-16 789-20 589
Zöldség-gyümölcs-3 754-5 698-7 642-9 587-13 475
Összesen:-46 779-54 856-62 933-71 010-87 163
Forrás: E&Y

 

Az áfa csökkentés költségvetési hatása
a piactisztulás áfa és egyéb adóbevételével*
Az áfa kulcs csökkentés egyenlege (MFt)10%9%8%7%5%
Áfa bevétel csökkentés (nettó)-46 779-54 856-62 933-71 010-87 163
Egyéb adóbevételek16 12411 02717 87518 72320 456
Költségvetési hatás:-30 655-37 829-45 058-52 287-66 707
*Szja többlet, társasági adó többlet, járulék többlet, stb.
Forrás: E&Y
Költségvetés-semleges megoldás
(a fórum által javasolt opció)
Az áfa kulcs csökkentés hatása (M Ft)10%9%8%7%5%
Áfa bevétel csökkenés (nettó)-46 779-54 856-62 933-71 010-87 163
Egyéb adóbevételek16 12417 02717 87518 72320 456
Pótlólagos bevétel a jelenlegi 5%-os kulcsú termékek kapcsán33 00026 40019 80013 200-
Teljes költségvetési hatás: (+többlet/-hiány)2 345-11 429-25 258-39 087-66 707
Forrás: E&Y

 

Nincs más út csak az áfacsökkentés

A fórum szerint nincs más kiút az élelmiszergazdaságban tért hódított fekete piac visszaszorítására, mint az áfacsökkentés.  Éder Tamás a fórum egyik alapítója, a Bonafarm-csoport első embere saját bevallása szerint ezt régóta hangoztatja - eddig kevés sikerrel. Most azonban áttörés látszik az ügyben, lásd a húsosok fordított áfájának kiharcolása, illetve az áfacsökkentésről indult, már kormányzati szintre ért diskurzus elindulása. Ráadásul a sikereket a termelők vívták ki egyedül, a kereskedelem most fel sem pörgette a lobbigépezetét, bár nyáron a kereskedelmi oldal szóban erősen támogatta a lépést.

A kiskereskedelem eddigi nyilvános kommunikációs távolmaradása nem a szektor gyengeségét mutatja, sokkal inkább óvatosságról van szó. Az áfacsökkentés (ha egyáltalán lesz) nem megy át teljes mértékben a fogyasztói árakba, vagyis a kereskedelem nem akar számon kérhető helyzetbe kerülni. Buff Greebe, a többek között a Vénusz étolajat gyártó Bunge (szintén a fórum alapítója) Duna menti régióért felelős igazgatója roppant egyszerűen számolva azt mondta, hogy 17 százalékkal csökkenek majd az árak. Ez persze egy kommunikációs fogás, Éder Tamás sokkal közelebb járt a valósághoz akkor, mikor megjegyezte: most megmondani az áfacsökkentés árakra gyakorolt hatását, teljességgel képtelenség.

Kicsi az árrés, a fogyasztó pénztárcája vékony

Sokatmondó azonban, hogy a tavasszal kezdődött és a nyáron tovább erősödött, az élelmiszer-infláció miatt megtörtént kereskedői-gyártói összeborulás arról szólt, hogy a gyártók már képtelenek a nélkül árat emelni, hogy az ne menjen az amúgy is csökkenő fogyasztás kárára. (Tehát belátták, hogy nem a kereskedelem dolgozik nagy árréssel, amiből lehetne faragni, hanem a fogyasztó pénztárcája olyan szűk, hogy nem visel el semmilyen áremelést.) Arról persze továbbra is komoly szakmai vita folyik, hogy az élelmiszer infláció nem túlzott-e Magyarországon. A hat százalékos élelmiszer árindex növekedés a régióban az egyik legmagasabb, a Napi Gazdaság által rendszeresen megszólaltatott szakértők egy része egyértelműen a nemzetközi folyamatokkal magyarázzák, mások pedig kiemelik, hogy egy-két százalékkal lehetne csökkenteni az infláció a piac túlszabályozottságának lebontásával, illetve a kormányzat jelenlegi kereskedelem ellenes politikájának megváltoztatásával.

Ilyen magas infláció mellett, ahhoz, hogy a gyártók az átadási áraikba építsék a költségeik növekedését és mindez ne okozzon ársokkot a fogyasztónál, az áfatömeggel kell "játszani". Azt pedig egy szóval sem említette senki, hogy mindez roppant jó lesz a fogyasztónak, hiszen olcsóbban jut majd húshoz, kenyérhez, tejhez. Mindent összevetve, a fórum által javasolt 9-10 százalékos áfaszintre történő átállás legfeljebb 5-6 esetleg 7 százalékos átlagárcsökkenéshez vezet. Ez ráadásul szinte azonnal el is viszi majd az általános élelmiszer-drágulás.

Nem véletlen tehát, hogy nem állt még ki a kereskedelem azzal, hogy az áfacsökkentésből eredő különbözetet átadja a fogyasztóknak - ezért nem kecsegtet olcsóbb hússal, zöldséggel gyümölccsel, vagy borral Éder Tamás. A teljes kommunikációs stratégia a feketepiacok visszaszorítására, az élelmiszer-termelői ágazat versenyképességének javítására és az eddig elszenvedett veszteségek nyereségbe fordítására vonatkozik. Maga az Ernst & Young sem ment bele a hatástanulmányban abba, hogy a lépés mekkora fogyasztóiár-csökkenést generálna, kizárólag piactisztulással, a csalások jelentős csökkenésével és az egészségesebb piaci környezetben megvalósuló többlet adó- és járulékfizetéssel foglalkozott.

HOZZÁSZÓLÁSOK