Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Soha nem látott mértékűre emelkedhet az éhezők száma Dél-Szudánban - közel 7 millió ember élelmezési helyzete válhat válságossá július végéig az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a Világélelmezési Program (WFP) szerint. A kilátások szerint az afrikai országban mintegy 21 ezer ember helyzete katasztrofális szintre romlik (az integrált élelmezésbiztonsági skála legsúlyosabb, 5-ös besorolása), 1,82 millióan válságos (4-es besorolás) és további 5,12 millió ember kritikus helyzetbe kerül (3-as fázis) a tápláló ételhez jutás szempontjából.

Az afrikai országban a megszokottnál korábban érkezett ugyanis a száraz évszak, és várhatóan tovább is tart, miközben a tavalyi termésből már nem sok maradt. Ez kiegészítve a tartós gazdasági instabilitással, és az elmúlt évek fegyveres konfliktusának hatásaival aláásta az emberek hozzáférését az élelmiszerhez. Az élelmiszerek megdrágultak a tavalyi alacsony termés miatt, és a piaci folyamatok sem megfelelően működnek. A békemegállapodás és a politikai stabilitás kulcsfontosságúak lennének a humanitárius segítségnyújtás kiterjesztéséhez és ezáltal az emberek túlélésének és a mezőgazdasági termelés folytatásának biztosításához - figyelmeztet a FAO.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyértelművé teszi: a klímaváltozás a szemünk előtt zajlik és az életünkre is hatással van. Ez az egyik fő oka annak is, hogy az éhezés világszerte is egyre nagyobb méreteket ölt. A kiszámíthatatlan és kedvezőtlen feltételek mellett nehéz annyit termelni, hogy az egyre nagyobb népességszámú emberiséget jóllakassuk. Aggodalomra azonban nincs ok, még nem késő változtatni - vélik a FAO szakértői, akik szerint valódi tettekre van szükség a klímaváltozás ellen, hogy mindenki - éljen bárhol a bolygón - hozzáférjen a tápláló és egészséges élelemhez.

A szakértők szerint bárki becsatlakozhat az éhezés elleni küzdelembe, ha étrendje fenntartható és változatos (hetente legalább egyszer a hús helyett lencse, bab vagy csicseriborsó), kevesebb élelmiszert hagy kárba veszni, hiszen minden évben a megtermelt élelmiszer mintegy harmadát dobjuk ki, takarékosan bánik a vízzel, tiszta talajokra és vizekre törekszik, továbbá vásárláskor előnyben részesíti a helyi termelők által előállított élelmiszert.